Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 17 (15. szám) - Karsai Péter (MDF) - a miniszterelnökhöz - “Miért segíti a magyar kormány a kínai munkahelyek számának növelését?” címmel - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
1316 Tisztelt Országgyűlés! Karsai Péter, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: “Miért segíti a magyar kormány a kínai munkahelyek számának növelését?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az utóbbi években a hazai munkanélküliségi mutatók folyamatosan romlottak, a 2006. márciusmájusi időszakban a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék, ez 2005ig tartósan 7 százalék alatt volt. A kialakult hely zetért a rövidlátó és nem felelősen gondolkodó magyar gazdaságpolitika okolható. Az egyik fő gond a kiegyensúlyozatlan importexport arány, azon belül a távolkeleti, elsősorban a fölöttébb egyoldalú kínaimagyar gazdasági kapcsolatrendszer, amely főként a textilipar, de általában véve az egész könnyűipar területén jelenik meg. A rendszerváltáskori kezdetleges vállalkozói környezet és az áruhiány igen kedvezően hatott az olcsó kínai áruk kereskedelmének fellendülésére. A versenyképességük megőrzése érdekébe n a kínai bevándorlók igyekeztek minden lehetséges eszközzel leszorítani költségeiket. A kínai kereskedők jól kiépített nemzetközi gazdasági háttérkapcsolattal rendelkeznek, mindenekelőtt anyaországuk állami nagyvállalataival, és az olcsó áruk iránt a nagy hazai kereslet folyamatosan biztosított. Így mindaddig, amíg a magyarok jó része Kínában gyártott ruhát, órát, olcsó cipőt vásárol a megszámlálhatatlanul sok kínai piac valamelyikén, ráadásul számla nélkül, öntudatlanul hozzájárul saját és honfitársai mun kahelyének veszélyeztetéséhez, a hazai gyártás fölöslegessé válásához, a magyar könnyűipar csődjéhez. Kérdezem tehát miniszterelnök urat arról: hány magyar munkahely szűnik meg évente a kínai munkahelyek számának magyar segítséggel történő gyarapodásával p árhuzamosan? Hogyan kíván ezen a helyzeten változtatni, s mit tesz azért, hogy ezt a folyamatot megállítsa, mit tesz a kormány a magyar piac és a hazai munkahelyek védelmében? Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) E LNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kérdésre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr válaszol. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Képviselő Úr! A ma a világban zajló gazdaságpolitikai viták egyik legizgalmasabbikát hozta ide a parlamentbe. Az t kell önnek mondjam, hogy kétfajta érdeke van valamennyi magyar polgárnak. Az egyik, hogy legyen munkahelye, a másik pedig, hogy olcsón vásárolhasson. Nemcsak mi, magyarok, az egész világ azzal néz szembe, hogy azzal a versennyel, amit a rendkívül olcsó b érű távolkeleti piacok diktálnak bizonyos üzletágakban, nehezen tudunk mit kezdeni. Pontosan tudjuk, hogy vannak a TávolKeleten olyan országok, ahol a napi munkabér 1 amerikai dollár, a mai árfolyamon számítva 220 forint. Az ezen a munkabéren készült köp enyeket, ingeket, nadrágokat pár száz forintért lehet Budapesten megvásárolni. Természetesen nagyon sokan örülnek ennek. Én Magyarország számára nem látok abban lehetőséget, őszintén szólva, hogy napi 200 forintos bérekkel készülő ruhaneműkkel versengjünk, mert ebből csak teljes elszegényedés van. Én azt a gazdaságpolitikát támogatom inkább, amely ma azt mondja, hogy itt mi nem leszünk versenyképesek, ezzel szemben nem tudjuk magunkat megvédeni. Arról nem is beszélek, hogy európai uniós közös határaink vann ak. Talán ön is ismeri, hogy erről szóló WTOtárgyalás az elmúlt hónapokban nagyon sok volt. Peter Mendelson az a képviselő, aki bennünket képvisel ezeken, egy brit képviselő.
