Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 17 (15. szám) - Font Sándor (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Mikor és mekkora kártérítést kapnak a madárinfluenza miatt kiirtásra nem került állatok gazdái a hatósági intézkedések következtében elszenvedett károkért?” címmel - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
1308 Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Gráf József miniszter úrnak. Tessék, miniszter úr! GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Tisztelt Képviselő Úr! Többször kértem, hogy ha lehet, a madárinfluenzát ne hozzuk a parlamenti vitába, mert vannak olyan részletei - például a Nemzetbiztonsági Hivatalra tett kérdése , amire én nem tudok önnek válaszolni, de nem is akarok. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Na!) Ezenkívül pedig az április 25én elfogadott miniszteri értekezlet szabályozta azt, hogy mit tehet minden tagország a baromfiinfluenzával kapcsolatban. És akkor egy alapvetően más helyzet volt, hiszen akkor még csak vándormadarakba n jelent meg Magyarországon a baromfiinfluenza, és ezért természetesen más összegű kártérítést kértünk és adtuk be az igényünket, és más a helyzet most, ahol a 4,5 millió víziszárnyas jelentős részét, közel felét le kellett vágnunk. Mindent megtettünk, és a Baromfi Terméktanáccsal mint a hivatalos gazdálkodói szervezettel minden egyes lépésünket egyeztettük és egyeztetni fogjuk ezután is. Azt gondolom, hogy mióta az Unió tagjai vagyunk, önnek is tudomásul kell vennie és nekem is, hogy kizárólag olyan támog atásokat fizethettek ki a termelőknek, még kártérítés gyanánt is, amelyet az Unió bizottsága jóváhagy. Ezért kértük azt, hogy az előző döntést - és azonnal levelet írtam Mariann Fischer Boel asszonynak, a bizottság elnökének - vizsgálják felül, mert Magyar országon új helyzet van: nemcsak vándormadarakban, hanem az állományban is megjelent a betegség, és ennek komoly kártérítési következményei vannak. A bizottsághoz elküldtük az új, módosított adatainkat. Ezekből csak annyit szeretnék idézni önnek, hogy teny észtojásmegsemmisítésre az eddigi 500 millió helyett 2,43 milliárd igényt jelentettünk be; tenyésztojásfeldolgozásra szintén mintegy ötszörösét az eredeti igénynek; a naposbaromfimegsemmisítésre dupláját; a tenyészállományok előrehozott kivágására három szorosát az eredetileg közölt igénynek, az istállók pihentetési idejének meghosszabbítására 2,5szeresét az eredeti igénynek, hiszen még egyszer hangsúlyozom, hogy egész mások a viszonyok, mint az eredeti igényünknél voltak. És az állománysűrűség csökkenté sére is megtettük a szükséges javaslatainkat. Ez most az EU által már jóváhagyott szempontok szerint 7,4 milliárd forint kártérítést jelent. A rendeletet kértük módosítani, ami a holnapi brüsszeli értekezleten minden valószínűséggel megtörténik. Ez jobb he lyzetbe hozza Magyarországot, mert nagyobb a teljes támogatás lehetősége, és újabb intézkedések bevezetését is kérhetjük. Ezenkívül Magyarország kezdeményezésére a korábbi hat hónapos időszak helyett most már tíz hónapra alkalmazhatjuk a kéréseinket, a biz ottság által elfogadott módosítások pedig az előbb említett módon több mint négyszeresét jelentik az eredeti igényünknek. És hogy mikor és hogyan tudjuk kifizetni: ehhez 50 százalékos magyar költségvetési támogatás jár, ami 3 milliárd forint erre a célra, a magyar kormány előtt jóvá van hagyva, és annak nincs különösebb akadálya, hogy ezt az összeget a szükség szerint, ha az Európai Unió többet hagy jóvá, mi is kiegészítsük. És nem másfél év múlva, és nem a termelőnek kell pályázni, hanem nekünk. Csak azt l ehet kifizetni uniós és magyar forrásból, amit ez évben december 31éig kifizetünk. (14.50) Tehát a kártérítés ebben az évben mindenképp meg kell hogy történjen. Elkapkodni azért nem tudtuk, mert gyakorlatilag ebben az esetben, ha uniós jóváhagyás nélkül b ármit kifizettünk volna,
