Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 17 (15. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Mikola István (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter:
1293 Tudja, mit jelent mindez például egy megyei kórház esetében, amely éves szinten 10 milliárd forintból gazdálkodik? Nem kevesebb, mint évi 500900 millió forintos veszteséget. S arról még nem is es ett szó, hogy a bevételcsökkenés mellett a kórházakat is sújtja a közüzemi díjak drasztikus emelése. A krónikus ellátó intézeteket érintő finanszírozási változások szakmailag megalapozatlanok, és nem szolgálják ezen ellátási formák kívánatos és a kormánypr ogramban meghirdetett fejlesztését. Miniszterelnök úr, az önök újabb megszorító lépéseit a kórházak már nem tudják elviselni. A pénzhiányos önkormányzatok sem tudják átvállalni a többletterheket. A kórházigazgatók kétségbeesetten próbálják legalább megőriz ni a betegellátás színvonalát, de csak rosszabbnál rosszabb lehetőségek között válogathatnak. Spórolni már nincs min, ezért létszámleépítések történnek, és újabban több hónaposra duzzadó várólisták alakulnak. Miniszterelnök úr, tudjae ö n azt, hogy egy daganatos betegnek ma már három hónapot kell várnia a kemoterápiás kezelésre? Mi értelme van így a rákmegelőző szűrővizsgálatoknak, a daganatok minél koraibb szakaszban történő felfedezésének? Ma a rákos betegek tömegei meg sem kapják a bet egségük gyógyításához szükséges gyógyszert, és ami a legszomorúbb, sokan nem is tudják, hogy van olyan gyógyszer, amellyel gyógyíthatók lennének. Csendben vannak, nem reklamálnak - meghalnak. A Magyar Rákellenes Liga, A Rák Ellen az Emberért Alapítvány, a Rákbetegek Országos Szövetsége kétségbeesett hangú leveleket intéz önhöz, azonnali intézkedéseket sürgetve. Elolvassa ezeket, miniszterelnök úr? Nem, mert beszélget most is, amikor hozzá beszélek - látom. Talán megvárom, míg abbahagyja a miniszterelnök. (M oraj az MSZP soraiban. - Taps az ellenzéki pártok soraiban.) Talán tiszteljen meg azzal, hogy ide figyel akkor, amikor beszélek. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) Én egyébként feszült figyelemmel hallgatom az ön felszólalásait. Tiszteljen meg azzal, hog y meghallgatja, amit mondok, mert komoly dolgokról beszélek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselő úr, közben… DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Hidegen hagyja az egyre… (Közbeszólások a kormánypárti pa dsorokból.) Uraim, itt betegekről van szó, akik nem kapják meg a rákgyógyszereket! (Moraj az MSZP soraiban.) Mosolyognak, nevetnek ezen?! Hát milyen parlament ez?! (Taps az ellenzéki padsorokban.) Úgy tűnik, hogy ö nt hidegen hagyja ezeknek a betegeknek a könyörgése, pedig az ellátás biztonságáért végső fokon, miniszterelnök úr, ön a felelős! Köszönöm. Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr interpellációjára a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Molnár Lajos egészségügyi miniszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó. (14.00) DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Tisztelt Képvise lőtársaim! Mielőtt részletes választ adnék önnek, szeretném nagyon határozottan kijelenteni, hogy az, amit ön elmondott, az teljesen fölösleges riogatása a betegeknek, amely tűrhetetlen egy orvos részéről. (Taps az MSZP soraiban.)