Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 17 (15. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
1283 és egyéb költségvetést közvetlenül érintő jogszabályok nem nyerték el az ellenzék egyetértését, nem szabad csodálkozni, hiszen az t se tudjuk, mi mennyi, és milyen számítások végeredménye a 350 milliárd, az 1000 milliárd és a még egyszer ugyanennyi. E változások tételes elemző anyagait, ha vannak, nem ismerjük. Nem tudjuk, mit várnak a foglalkoztatottság terén is, és ezzel összefüggé sben miként alakul a belső kereslet. Milyen tendenciákat tettek mérlegre az európai, illetve világgazdaság alakulásánál, ami egy ennyire nyitott ország esetében meghatározó is lehet? Milyen következményekkel jár a forintárfolyam alakulása, és milyen hatáss al számoljunk? A lakosságot és a gazdasági szereplőket érintő megszorítások egymással is kölcsönhatásban milyen új, többdimenziós változásokat eredményeznek? Úgy hiszem, kevésbé határozottan kellene kijelenteni a 2010es euróbevezetést is. Oda kellene bigg yeszteni, mondjuk, hogy a körülményektől függően, mert csak akkor kezdeményezzük, ha biztosan befogadnak. Ez nemzeti presztízs kérdése is. Na és milyen árfolyampolitikával összefüggő átváltási arányra készüljünk? Tisztelt Ház! Folytathatná m a sort. Ismerjük el tehát a költségvetéssel kapcsolatos lépések kényszerét, de nem ismerhetjük el a megoldások célszerűségét. A köztársasági elnök úr aláírása nyilván ebben a szellemben is fogant. Mindezek ismeretében joggal vetődik fel, hogy a költségve tés gondjain túl miért kellett majdnem totális reformsorozatot indítani. Ha nem kívánjuk az állami hozzájárulást csökkenteni, miért kerül sor az egészségügyre vagy a felsőoktatásra éppen most? Ami azonban még érthetetlenebb: miért vágott bele a kormány a t ágabb értelemben vett közigazgatás reformjába is? Azt a közigazgatást rendítette meg, amelyik az egyensúlyi feladatok végrehajtásánál kulcsszerepet kap. A Magyar Országgyűlés az alkotmány módosításához nem járult hozzá. Az alkotmány szellemének, tehát az a lkotmányosságnak a kicselezése lenne, ha ennek ellenére a helyi igazgatásban régiós jellegű centralizációra kerülne sor. Tisztelt Országgyűlés! Aki sok tavaszt látott, jól emlékszik a hetvenes évekre. A hetvenes évek elején is mindent összevontak, tömöríte ttek, vállalatokat, termelőszövetkezeteket, kisközségeket a nagyokhoz csatoltak, és mi végre? Mi értelme lett mindennek? Semmi, tisztelt Országgyűlés! Arra kérem a kormányt, hogy legyen tartózkodóbb ezekben az ügyekben. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak. Miniszterelnök úr! GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr! Nagy élvezettel hallgattam Boross miniszterelnök úr érvelését akkor is, amikor szerencsém volt hallani nagyjából mindazt, amit most elmondott. Elmondta személyesen is pár héttel ezelőtt, amikor még csak készültünk talán jó néhány, azóta már javasolt döntésünkre. Elmondta mindazt, amit most ebben a hozzászólásában itt, a parlament nyilvánossága előtt is elmondott, azt az aggodalmát, hogy hogyan lehet összeilleszteni egyrészt a nemes nemzeti hagyományok őrzését, azok megóvását azzal az igén nyel, hogy teremtsünk egy jobban működő országot. (13.20) Időnként a kevesebb nem többe? - tette fel a kérdést a miniszterelnök úr, és óvott attól bennünket, hogy nagyon gyorsan az elején, a felsőoktatástól az egészségügyön át a közigazgatásig egyszerre n agyonnagyon sok változtatást indítsunk el.
