Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 11 (14. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz):
1238 De továbbmegyek: nagyon sajnálom, hogy az iskola ügyében pont önnél nem jön elő a gyermek. Képviselő úr, a szülő k már régesrégen döntöttek. A kisfalusi polgármesterek abban vergődnek, hogy a szülők már rég eldöntötték, hogy a gyereket olyan iskolába viszik, ahol jobban felkészült pedagógusok vannak, technikailag jobban felkészült az iskola a gyerekek oktatására, és ha a polgármester beleőrül, a szülők akkor se viszik vissza a gyerekeket. És még tovább megyek - a befejező mondatom : ugye, tetszik tudni, hogy ezekbe az iskolákba a városból járnak ki a pedagógusok, nem helyben élnek. Tehát amiről ön beszél, az már csa k illúzió. Valamikor régen, a mi gyerekkorunkban igaz volt, hogy a pedagógus ott lakott. Ma a falusi iskolákban tanító pedagógusok közül legtöbbször egy sem lakik helyben, mind a városból jár ki. Tehát a gyerekekről beszéljünk, az iskoláról és a minőségről úgy, ahogy TataiTóth András, Szabó Zoltán vagy a képviselő asszony beszélt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szabó Zoltán képviselő urat illeti a szó, szintén kétperces hozzászólás keretében. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én is Pálinkás képviselő úrral szeretnék vitatkozni. Tisztelt képviselő úr, az a helyzet, hogy az önkormányzatokról a legrosszabb indulattal sem lehet azt mondani, hogy ne ragaszkodnának az iskoláikhoz. Inkább ell entétes a helyzet, az önkormányzatok még a pénzügyi racionalitáson túl is ragaszkodnak az iskoláikhoz, sok önkormányzat vállal olyan terhet, amit tulajdonképpen nem volna képes vállalni annak érdekében, hogy az iskoláját működtesse. Miért ragaszkodnak az ö nkormányzatok az iskoláikhoz? Azért, képviselő úr, mert a polgárok ragaszkodnak hozzá. Az önkormányzatnak pusztán pénzügyigazdaságossági szempontból sok esetben ésszerűbb volna az iskolát felszámolni, de nem kívánja a saját polgáraival szemben vállalni ez t a politikai konfliktust, ezért tehát megtartja. De a polgár nem azért ragaszkodik az iskolához, mert az van a homlokzatára írva, hogy iskola vagy tagiskola. A polgár azért ragaszkodik az iskolájához, mert úgy gondolja, hogy ott a gyermeke jó helyen van. Tessék nekem megmondani, mikor fog a helybeli polgár inkább ragaszkodni az iskolához, akkore, ha ez a felirat van az iskola homlokzatán, vagy akkor, ha abba az iskolába járatva a gyerekét biztosítva van számára a továbbhaladás - ő választhat mást, de a to vábbhaladás lehetősége mindenképpen biztosítva van számára , továbbá akkore, ha ez az iskola jobb szolgáltatásokat tud akár négy vagy hat osztály mellett is nyújtani, mint nyújtana önálló iskolaként úgy, hogy ezt az önkormányzat kasszájából kéne megtenni e, amire az önkormányzat sok esetben nem képes? Nyilvánvaló - ahogy Göndör képviselő úr is elmondta , hogy a polgárok akkor ragaszkodnak az iskolához, ha ott a gyerekeiket inkább tudják biztonságban, jó helyen, jó nevelési körülmények között, márpedig sok esetben nem ez a helyzet. Ezért gondolom azt, képviselő úr, fontosabb érdek az, hogy az iskola jobb szolgáltatást tudjon nyújtani, mint az, hogy ne tagiskolai szerkezetben működjék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : H árom szocialista kétperces hozzászólás után most három fideszes kétperces hozzászólás következik. Elsőként megadom a szót Pálinkás József képviselő úrnak; őt majd Babák Mihály követi. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz) :
