Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztár adóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról... - ELNÖK (Mandur László): - GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
119 választási kampány hev ében elfogadott adócsökkentési program, és mentsenek meg attól - meg a magyar választókat és az egész politikai rendszert , hogy a szavahihetőség teljesen elodázódjon, erodálódjon. Ezért mindenképpen arra kérjük önöket, hogy átgondoltabban és szakszerűbbe n fogalmazzák meg a benyújtandó törvényjavaslataikat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Molnár László képviselő úrnak a házipénztáradóról szóló törvén yjavaslattal kapcsolatban. (Közbeszólások: Megvolt!) Megvolt, szuper! Az ehhez kapcsolódó kisebbségi vélemény is megvolt? (Közbeszólások: Megvolt!) Akkor lapozunk! És Kékesi Tibor? (Közbeszólás: Ő is megvolt!) Ő is megvolt! Mi van nálam? (Göndör Istvá n: A költségvetés kész van! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: A múlt!) A múlt? Akkor a foglalkoztatási bizottság előadói? (Jelzésre:) Na, azért utolértük magunkat, jól van. Akkor viszont Gúr Nándor képviselő úrnak adom meg a szót, ötperces időkeretben. Para ncsoljon! GÚR NÁNDOR , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a ma reggeli ülésén megtárgyalta az előterjesztéseket. Első mondatban azt összege zhetem, hogy többségi vélekedéssel általános vitára alkalmasnak találta ezeket 10:9 arányban. (21.10) Alapvetően nem foglalkoztatásbővítési törvénytervezetekről van szó, ezt ott, a bizottság ülésén is tisztáztuk egymás között. Ez a törvénycsomag sokkal ink ább a költségvetési egyensúly megteremtéséről szól vagy annak a része. Egy olyanfajta közteherviselés kialakításának a módja, amelyben akik tehetősebbek, jobban megengedhetik maguknak, egy kicsit többel is hozzájárulnak a közös kasszához. Miről is beszélek ? Igazából arról, hogy amikor a különadó kivetéséről esik szó a szolidaritás elve alapján, akkor gyakorlatilag azzal kell szembenézni, hogy nem az első megszerzett fillértől számítottan kell természetesen ezt a szolidaritási adót megfizetni, hanem az össze vont adóalapjárulékalap felső határát meghaladó részre vonatkozik. Ha le akarom fordítani, a magánszemélyeket érintve ez durván 6 millió forint, egy picivel afeletti megszerzett jövedelmek esetében fizetendő meg. Ilyen értelemben valójában tényleg szolida ritási adóról, különadóról beszélhetünk. Ugyanez a társas vállalkozások esetében: a nyereség megállapítását megelőzően az adózás előtti eredményhez kapcsolódóan ugyanabban a mértékben, 4 százalék kivetésére kerül sor. Ez is egy elfogadható nagyságrend, oly an, amely a nyereséges vállalkozások számára különösebb terhet, nagy nyomatékot nem jelent. Hozzá kell tennem, hogy a házipénztár adójáról szóló előterjesztés tekintetében volt némi nézetbeli különbség már csak azért is, mert a megközelítések egy része arr ól szólt, hogy most akkor olyan pénzek megadóztatására kerül sor, amelyek nem is léteznek. Végül is nyugodtan kimondhatjuk, hogy bizony vannak olyan pénzek, amelyek papíron, könyveléstechnikailag léteznek a könyvelésekben, de valójában ma már nem felfedhet őek, hiszen vagyongyarapodást képeztek, a jövedelemgyarapodás céljává váltak. Ezen keresztül természetszerűleg osztalékadó nélkül vették ki a vállalkozásokból, nem nevezhető korrektnek ez a tevékenység. Ilyen értelemben nyilvánvaló, hogy valamilyen formába n ennek az utolérésére kell törekedni.
