Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 10 (13. szám) - Szijjártó Péter (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Nagy a baj” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
1151 Ez egy olyan oktatási elképzelés, amelyben a teljesítményt honoráljuk, és amelyben figyelembe vesszük a szociális szempontot, a versengő Magyarország versengő felsőok tatását. (Derültség a Fidesz soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Húzzunk bele! - Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, miniszterelnök úr. Viszontválaszra megadom a szót Szijjártó Péter képviselő úrnak. Öné a szó, ké pviselő úr. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én azt szeretném kérni öntől, hogy amikor a fiatalok problémáiról beszél, legalább akkor bontsa ki az igazság minden elemét. Mert az a helyzet, tisztelt m iniszterelnök úr, hogy ön most elmondta, hogy voltak, akik eddig nem fizettek, mások meg fizettek, és ez így igazságtalan. Ezen lehet köztünk vita. De, miniszterelnök úr, az az igazságos megoldás, hogy akkor most aztán fizessen mindenki? Fizessen mindenki átlagosan 105 ezer forintot? És ezek mellett, tisztelt miniszterelnök úr, ön nagyon jól tudja, hogy önök az egyetemek számára bevételi kényszert írnak elő, és lehetővé teszik, hogy akár 50 százalékkal még több tandíjat is kivessenek egyes fiatalokra ezek a z egyetemek. Ez mit jelent praktikusan és az igazság teljes egészét szemlélve, miniszterelnök úr? Ez azt jelenti, hogy egy csomó esetben a 105 ezer forint vagy a 155 ezer forint fölötti szinten fog beállni a tandíj, tehát ennyit kell majd évente fizetnie e gy hallgatónak. Ez nem igazságos, tisztelt miniszterelnök úr, ezt valószínűleg ön is tudja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , csak hát egy “elnézést” vagy egy “bocsánatot kérek” jön ki nehezen az ön száján a fiatalok számára. Kös zönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Viszontválasz illeti meg a miniszterelnök urat. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Őszintén meghat a képviselő úr állandó nekibuzdulá sa, hogy mindig az egész magyar ifjúság és fiatalok nevében beszél. Azt gondolnám, hogy e tekintetben némi visszafogottság indokolható lenne. Nyilván van olyan álláspont, amit ön képvisel, a fiatalok között is van olyan álláspont, és van ettől eltérő állás pont. Például az az álláspont, hogy jól tudjuk, ma Magyarországon a belépőnek a jobb életre, a belépőnek a könnyebb életre az egyik eszköze éppen a felsőoktatásban való részvétel. (16.10) Úgy kell átrendezni és újrarendezni a viszonyainkat, amelyekben mind azok, akik a köz támogatásából egy jobb élet lehetőségének kapujához eljutnak, maguk is részt vállalnak, különösen akkor, hogyha ebben az ügyben szociálisan nem indokolt, hogy támogatást kapjanak, vagy a teljesítményünk nem indokolja ezt meg. Én a teljesít mény pártján vagyok és a szociális támogatás pártján - ilyen felsőoktatást szeretnék, ezért ezt támogatom. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)
