Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztár adóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
114 gazdagított a a mai plenáris ülésen az ott elmondottakat. Valószínűleg ez annak is betudható, hogy akkor még csak egy nap állt rendelkezésünkre, hogy tanulmányozzuk a benyújtott törvényjavaslatokat, azóta pedig biztosan jobban el tudott mélyülni kedves képviselőtársam is a benyújtott törvényjavaslatban, ezért új elemekkel tudta ezt gazdagítani. Valóban, a nagy csomag első eleme az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékokról szóló törvény javaslat; a neve is szép hosszú, ami meg benne van, az pedig még inkább megterhelő. Szó sincs itt igazságosságról meg egyensúlyteremtés irányába tett lépésekről, elsősorban adóbevételnövelő szándékkal tették ezt meg, azért, hogy bizonyos nem szeretett sze mélyeket, vállalkozásokat, amelyek esetlegesen nagyobb bevételhez jutottak az elmúlt időszakban, vagy lehet, hogy nem is jutottak hozzá, de mindenesetre különadóval, pluszterhekkel terheljék. Ön azt említette a hozzászólásában, hogy közös a felelősség, meg nem volt érdemi javaslat. Nehéz érdemi javaslatot kimunkálni akkor, amikor semmiféle háttérszámítás, semmiféle hatástanulmány nem szerepelt - és ezt a bizottsági ülésen is szóvá tettük, elmondtuk - a benyújtott anyagokhoz. (Dr. Veres János: Itt van!) Az p ár kis tábla, ami nem alapozza meg a kellő mennyiségű és kellő mértékű tudásunkat, hiszen folyamatokat, az elmúlt időszakra vonatkozó folyamatokat mutat be, de érdemi vizsgálatot, komplex vizsgálatot nem biztosít számunkra. Úgy gondolom, hogy ilyen értelem ben nehéz is megjósolni, illetve megmondani, hogy mi következik ebből a törvényjavaslatból. Szerettünk volna arra is választ kapni, hogy vajon azok, akik hittek a kormánytöbbség szavainak, amikor megtervezték a 2006os évüket, sőt 2007re is gondoltak, hih etneke továbbra is, hiszen itt az intézkedések java részét 2006. szeptember 1jével kívánja életbe léptetni a parlamenti többség. Ez azt jelenti, hogy fölborul, már éven belül is fölborul a tervezhetőség, az állampolgárok egyszerűen egyik napról a másikra élnek. Valóban érvényesül a húzd meg, ereszd meg politikája, az aktuális folyamatokhoz igazítják az adótörvényeket, ami helytelen, hiszen egyrészt elméleti okokból is, másrészt pedig gyakorlati okokból is hihetetlen és óriási károkat okoz a gazdaság valam ennyi szereplőjének, mind a magánszemélyeknek, mind pedig a vállalkozásoknak. Itt van a gyöngyszem, a költségvetési forrásból kapott kamattámogatás után fizetendő, szebb nevén járadék. Amikor Veres János, akkor még pénzügyminiszterjelölt úr meghallgatása volt, én megkérdeztem, rákérdeztem, hogy lesze a pénzintézetekre kivetett különadó. Ő akkor azt mondta, hogy nem lesz. (Dr. Veres János: Nem ez volt a kérdés. Hogy fennmarade a régi, ez volt a kérdés.) Az volt, hogy lesze plusz különadó. (20.50) A válas z az volt a tisztelt többségi, kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy valóban helyesen válaszolt Veres János pénzügyminiszter úr, mert ő nem adókra vonatkozólag mondta a javaslatát, hanem járadékokra, ő azt mondta, hogy adókra nem lesz, és járadékokról szó sem volt. Én úgy gondolom, hogy lehet ezt elnevezni járadéknak vagy adóknak, de mindenképpen pluszterhet jelent. De nem is ez a lényeg, hanem ennél sokkal súlyosabb következmények merültek fel. Többek között a bizottsági ülésünkön elhangzott, és nem kaptu nk érdemi választ arra, hogy hogyan kerülhetett ki információ arra vonatkozólag, hogy ilyen különadóval sújtják például a Földhitel- és Jelzálogbankot, hiszen az árfolyamában megfigyelhető volt már egy visszaesés, mielőtt a kormányszóvivő bejelentette voln a ezeket az intézkedéseket. Ezáltal az államot, hiszen többségi tulajdonban van ebben a pénzintézetben, 1214 milliárdos kár érte, és bizony a bennfentes
