Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
111 számainak alakulása után mely kiadási tételekben várható lényeges elmozdulás ahhoz képest, mint ami az eredeti tervbe n szerepelt. Nem volt még május végéig ezekben a tételekben érdemi, meghatározó mértékű elmozdulás. Ha azonban figyelembe vesszük a várható folyamatokat, akkor az általam elmondott tételeknél lényeges túllépés lehet bizonyos kiadási tételekben. Ángyán képv iselő úr ennek hatására felvetette itt, hogy nem ezt kérdezték. Képviselő úr, pontosan ezt kérdezték, pontosan ezt tették fel kérdésként. Ja, ha ön arra is választ szeretne, hogy vajon az egyes előirányzatok fölött ki rendelkezik, vajon az egyes előirányza tok miért lesznek annyiak, amennyiek, akkor, azt gondolom, ezt valamennyi képviselő pontosan tudja. Erre nem kell külön válasz senki számára sem. Azt gondolom, hogy nem hangzott el olyan javaslat öntől sem, mint ahogy más ellenzéki képviselőtől sem, hogy p ersze, akkor a továbbiakban ne fizessük a gyógyszerek támogatását, ha 90 milliárddal magasabb gyógyszerkiadás várható a következő évben. Igen, át kell alakítani ezt a gyógyszertámogatási rendszert, mert, gondolom, önök is elismerik, hogy ha megkérdezik bá rmelyik ismerősüket, akkor azt mondja mindenki, ha őszintén néz a tükörrel szembe, hogy sok feleslegesen kiváltott, fel nem használt, állami támogatással megfinanszírozott gyógyszere van kinekkinek odahaza, a szekrény fiókjában, a spájzban vagy a hűtőszek rényben, ki hol tartja ezeket a gyógyszereket. Azaz sokkal takarékosabb és sokkal okszerűbb felhasználásra kell mindenkit kérni ezekben a dolgokban. Nyilvánvalóan senki nem tett arra sem javaslatot most az ellenzék részéről, hogy más kiadási előirányzatok, amelyek vélhetőleg túl fognak teljesülni az év végéig, most és azonnal kerüljenek berekesztésre. Nem tettek ilyen javaslatot a humán normatíva felfüggesztésére és másra sem. Ugyanakkor természetesen a kormánynak megvan az a kötelezettsége, hogy év közben a kormány intézkedjen annak érdekében, hogy ezen előirányzatok túllépése korlátozott legyen, azaz ne haladjon túl egy elfogadható, szakmailag indokolható mértéket. Azt gondolom, a kormány ezt a felelősségét értve, és ezzel a felelősséggel élve is a szükség es intézkedéseket részben az elmúlt napokban meghozta, és remélem, a parlament partnerünk lesz abban, hogy az egyébként megteendő intézkedéseket a következő napokban megvitassa, és majdan júliusban, a zárószavazáson ezeket a javaslatokat elfogadja. Nem gon dolom, hogy Magyarországon olyan alternatívája bárkinek lenne, hogy ha nem intézkedünk, akkor majd jó lesz. Nincs olyan alternatíva sem, hogy csökkentjük az adókat, és majd több lesz a bevétel belőle. Ugyanis ezt a kockázatot egyetlenegy európai állam az e lmúlt húsz évben nem tudta felvállalni, és nem is valósult meg náluk. Ezért azt gondolom, hogy reális pályán kell maradni. Reális pályán kell maradni az ellenzéknek, és reális pályán kell maradni a kormánypártoknak is. Olyan programot kell letenni, amely n agy valószínűséggel biztosíthatja azt, hogy Magyarország egyensúlyi helyzete javuljon, hogy a befektetők bizalma fennmaradjon Magyarországgal szemben, hogy képesek legyünk arra a nemzeti finanszírozásra, amely szükséges az Európai Unió évente nagyjából 800 milliárdos fejlesztési forrásainak igénybevételéhez. (Font Sándor: A Fitch Ratings megmutatta ezt a bizalmat.) Font képviselő úr, majd ha szót kap, akkor el fogja mondani. (Font Sándor ismét közbeszól.) Ha pedig ezt meg tudjuk valósítani, ekkor van lehet őségünk arra, hogy a modern Magyarországot felépítsük, hogy a modern Magyarország fejlesztéseit megvalósítsuk, mert meggyőződésem szerint ez érdeke valamennyiünknek. Érdeke lenne Font Sándornak is, ha odafigyelne, érdeke mindazoknak, akik Magyarországon ak arnak boldogulni, élni, a későbbiek során jobban annál, mint ahogy eddig sikerült. Azt remélem, hogy ebben egyetértés lesz itt a parlamentben, és azt remélem, hogy a politika most az egyszer felül fog emelkedni azon, amin felül kell emelkednie, mert a fele lősségünk a jövő érdekében sokkal nagyobb annál, semmint
