Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABADOS JÓZSEF, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1039 Mint ahogyan a bizottsági vélemény kapcsán is elmondtam, ez az európai rendeleti jogalkotás nem egyedi, kivételes aktus, hanem egy, az utóbbi időben folyamatosan megnyilvánuló tudatos jogalkotás része, hiszen ennek eredményeként került létrehozásra az európai gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság jogi formája. A Tanács rendelete, amely, mint tudjuk, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, úgy fogalmaz - meg kell egyébként jegyeznem, hogy a rendelet és az irányelv magyar nyelvre történő átültetése és ilyen formában történő megismerése azért némileg elüt a zoktól a fogalomhasználatoktól és stílustól, amelyet egyébként a társasági törvény vagy a szövetkezeti törvény kapcsán megszoktunk , itt egy nagyon fontos idézet: “A Közösségen belüli üzleti tevékenység jogi kereteit még nagyrészt a nemzeti jogok alapján szabályozzák, így nem áll összhangban azon gazdasági keretrendszerrel, amelyen belül fejlődnie kellene a szerződésben meghatározott célok elérése érdekében. E helyzet komolyan akadályozza a különböző tagállamok társaságai által létrehozott csoportok kialak ítását.” A rendelet kötelezően alkalmazandó szabályai közül kiemelendő, hogy az európai szövetkezet alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése, szociális vagy gazdasági tevékenységének fejlesztése, különösen árukkal vagy szolgáltatásokkal való ellát ás útján, de célja lehet más európai vagy nemzeti szintű szövetkezetben való részvétel előmozdítása is. A belső piac kialakítása és ennek eredményeként a Közösség egészének gazdasági és szociális helyzetét érintő fejlődés következtében nemcsak a kereskedel mi akadályokat kell megszüntetni, hanem a termelési szerkezetet is összhangba kell hozni a közösségi dimenzióval. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy valamennyi olyan formájú társaság, amelynek üzleti tevékenysége nem pusztán helyi igények kielégítésére korlátozódik, képes legyen megtervezni és végrehajtani üzleti működésének közösségi léptékű átszervezését. A rendelet főbb, a nemzeti jogalkotási aktus nélkül alkalmazandó, sok esetben újdonságot jelentő rendelkezésére szeretném felhívni a figyelmet. Állam titkár úr már ismertette, hogy kik jogosultak alapításra, és ebből megismerhettük azt is, hogy nemcsak természetes személyek, hanem a gazdaság résztvevői, jogi személyiséggel rendelkező - akár a közjog, akár a magánjog hatálya alá tartozó - szervezetek jog osultak európai szövetkezet létrehozására. Úgy gondolom, a gazdasági szereplők összefogását, kis- és középvállalkozások szervezett együttműködését oly módon teszi lehetővé közösségi szinten ez a törvényjavaslat - elfogadása esetén , amelyet meg kell ragad ni. Elemi érdekük, hogy megragadják azok a kis- és középvállalkozások, amelyek most még azzal a nehézséggel élnek együtt, hogy gazdasági erejük, piaci szerepük nem éri el azt a súlyt, melyet ők kívánatosnak ítélnek. Sajátos szabály, hogy az európai szövetk ezet tőkéjét a nemzeti pénznemben kell kifejezni, ugyanakkor általános követelményként kerül meghatározásra, hogy a jegyzett tőke összege nem lehet kevesebb 30 ezer eurónál. A rendelet foglalkozik azzal is, hogy euróövezeten kívül hogyan lehet a jegyzett t őkét kifejezni. Ez esetben ez teljesen szabadon, akár a nemzeti pénznemben, akár euróban megtörténhet. Sajátos szabály, hogy egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg fő szabályként alapításkor az általa jegyzett összeg mértékét, ugyanakkor, ha a tag fel előssége a későbbiekben korlátozott, úgy a szövetkezet nevében fel kell tüntetni a “korlátozott felelősségű” kifejezést. Az európai szövetkezet alapszabály szerinti székhelyének a Közösség területén kell lennie, mégpedig abban a tagállamban, ahol a központ i ügyintézés történik. A rendelet részletesen meghatározza a székhely áthelyezését, hiszen ez jelentős részben megváltoztatja a működést szabályozó jogi környezetet is.
