Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA jegyző: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
83 képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Tehát nagyon jó lenne, ha most nem elbeszélnénk egymás mellett, hanem arról beszélnénk, hogy hogyan lehet változtatásokat elérni azokon a területeken, ahol az együttműködésünk szükséges. (13.20) Ez a terület kiemelten az önkormányzatiság és az állami élet egésze. A kormányprogram ezen a területen elég markánsan fogalmaz (Egy hang az ellenzéki padsorokból: Téved!) , és kér, javasol. Ami a kormányt illeti, mindenképpen az az integrációs folyamat, ami egy decentralizációs, dekoncentrációs folyamat része az államigazgatás területén, könnyen kezelhető. Könnyen, mert a meglévő államszervezet, az igazgatási szervezet regionalizációja összességében kormányzati intézkedéseket követ. Jelzem azonban, hogy ez a folyamat nem biztos, h ogy megáll csak a kormányzati szinteken, hiszen el kell döntenünk jó néhány állami tevékenységről, hogy esetleg melyek azok, amelyeket az önkormányzati szférára lehet testálni, és azt is el kell dönteni, hogy melyek azok a feladatok, amelyek már nem szüksé gesek ahhoz, hogy az állampolgárok életét boldogítsuk. Jelesül egy kemény deregulációs folyamat mellett tudjuk elképzelni azt az integrációs folyamatot, amikor olcsóbb, áttekinthetőbb regionális igazgatási szervezetek jönnének létre. Azt azért tudni kell, hogy a rendszerváltás környékén nagyon markáns volt a szándék, hogy az állami igazgatási szervezeteket, területi szervezeteket csökkentsük. Akkor 37 volt a megyei átlag, mára 42re tornázódott föl ez a szám. Egyes megyékben állítólag 49et is megszámoltak. Úgy gondolom, hogy ez drága, pazarló rendszer, amelynek ma már nincs igazi hozadéka. Hozzáteszem azt is, nehezen magyarázható ma már, amikor online például az APEH bevallási rendszere , hogy mitől van az, hogy három APEH egy régióban négy vezetővel úgy működik, hogy gyakorlatilag az ügyfelekkel közvetlen kapcsolata már alig van. De ez csak egy példa volt. Markánsabb területe ennek a váltásnak az önkormányzatiság. Itt négy tétel van, amit megfogalmaztunk önmagunknak. A településmélységű önkormányzatiságot fenn kívánjuk tartani. A másik: az önkormányzatok feladatrendszerét pedig három területen át kívánjuk tekinteni. Az önkormányzatok településgazdai szerepkörét mindenképp megtartjuk és támogatjuk; az igazgatási feladatok ellátásában jelentős változásokat s zeretnénk elérni, ezen belül is a jegyzői hatáskörök, illetve a jegyzőségek alakításának feltételeit szigorítani kívánnánk - 1000 fő alatt ne legyenek jegyzőségek , és a másik ilyen terület feltétlenül az, hogy az intézményrendszer egészséges, optimális i ntegrációját kérjük támogatni. Ami nagyon fontos az önkormányzatiság területén: a megyei szint, középszint megfogalmazása. Erről később a társaim még beszélnek. Markáns regionális önkormányzati rendszert kívánunk tiszta listás választással létrehozni, azza l együtt, hogy 2009ben szeretnénk a regionális választásokat, és 2012ig meghosszabbítanánk a települési önkormányzatok mandátumát. Ez mindenképp régi igényét fejezi ki a Háznak, hiszen már az elmúlt ciklusban is tárgyaltunk arról, hogy jó lenne az önkorm ányzati és az országgyűlési választási ciklusokat szétválasztani. A reform annyit is jelentene, hogy nem a gyenge megyéket tartanánk fenn, és nem gyenge régiót hoznánk létre a gyenge megyék helyett: egy markáns, kormányzati feladatokat is ellátó és a koráb bi megyei feladatokat is ellátó erős régiót képzelünk el 2009től Magyarországon. Ezek azok a kétharmados törvények, amelyek támogatása szükséges lenne. Persze, lehet ezen vitatkozni. Lehet azon vitatkozni, hogy milyen típusú régió legyen. Lehet azon vitat kozni, hogy maradjone a gyenge megye. (Dr. Boross Péter felé fordulva:) Lehet, hogy lesznek olyan javaslatok, hogy erős megyét akarnak létrehozni, vagy a vármegyerendszer fenntartását javasolják többen. Boross képviselő úrra nézek, mert kifejtette több al kalommal ezzel kapcsolatos álláspontját. Viszont azt azért látni kell, hogy az uniós forráselosztásokban más típusú igazgatási és önkormányzati feladatok kellenek a jövőt illetően.
