Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 9 (4. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VARJU LÁSZLÓ (MSZP):
178 környezetben élünk mindannyian, egyénként, vállalatként, és gyorsan megtanították velünk, de igaz a verseny az önkormányza tokra, a kistérségekre, a régiókra és az országokra is. Nézzünk néhány példát az elmúlt évek tapasztalataiból! A Csepelsziget és környéke önkormányzatai már 1991 óta működnek együtt társulási lehetőségek valamilyen formájában, közöttük Taksony nagyközség is, amelynek polgármestere vagyok. Az itt szerzett tapasztalatom négy éve sok tanulságot hozott számomra, de főként azt, hogy az együttműködés, az összekapaszkodás sikerének előfeltétele a nyitottság az összefogásra és az egymás iránti bizalom megléte. Tud juk, a közszféra megfelelő működésének, közpénzek felelős kezelésének, szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásának, a források védelmének, a törvényes gazdálkodás felhasználásának elengedhetetlen feltétele a belső szervezeti kontroll. Az önkormán yzatok egy részénél ez a feladat ellátatlan vagy esetenként látták el. Többcélú kistérségi társulás alapításakor, feladatrendszerének kialakításakor a kistérséget alkotó 121 ezer lakosú húsz önkormányzat részéről egyöntetűen fogalmazódott meg az igény a be lső ellenőrzés kistérségi szintű ellátására. Ma már a helyi önkormányzatok és szervezeteinek teljes körére kiterjedő, egységes rendszerben történik a belső ellenőrzés működtetése. Vagy vegyük például a Makó térségében élőket, akik nagyon nyitottak az együt tműködésre, melynek történelmi előzményei vannak. A rendszerváltozás után a térségi szintű együttgondolkodás különböző megjelenési formákat öltött, a Maros Menti Jegyzőklubtól a Polgármesterek Fórumán át egészen a Délalföldi Térségfejlesztési Társulások E gyesületéig. Mindezek után érthető, hogy a makói kistérség a “közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programja” modellkísérlet keretében, a belügyminiszter rendeletével, a mintahelyül kijelölt hat mintatérség egyike lett. A modellkísérlet célja a térs ég tizenhét települése között meglévő hagyományosan jó kapcsolat és együttműködési rendszer többcélú társulás keretei közé történő illesztése, továbbá a tapasztalatok országos szinten történő továbbadása. A múltbéli együttműködésnek legfontosabb hozadéka a jelenben nemcsak az egyfajta kialakult szervezeti és eljárási rend vagy valamely kistérségi munkamegosztás, ami hatékonyabbá teszi a későbbi kooperációt, sokkal inkább az eltelt időben lassan felépített bizalom, ami a mai és majdani hatékony együttműködés nek alapja és sarokköve; a többcélú kistérségi társulás új kihíváshoz való gyors és hatékony alkalmazkodásában a kistérségeken belül kialakult bizalom meghatározó. Számos példával szolgálhatok a kistérségek mindennapi életéből, amely bizonyítja, hogy az el őző ciklusban megkezdett irányvonal jó, a kormány programja helyesen határozza meg a célkitűzéseket. Mi az egyik legfontosabb eleme a kistérségi koncepciónak? Az, hogy a kistérségi szolgáltatások, a közoktatás, az egészségügy, a szociális ellátás mindenki számára elérhető módon, magas színvonalon valósuljon meg. Költséghatékonyan és méretgazdaságos keretek között, lényegében optimális térben helyezzük el a különböző szolgáltatásokat, és mérsékeljük a területi különbségeket; összehangoljuk a fejlesztés főbb irányait, és koncepciót dolgozunk ki arra. Van példánk arra is, hogy a mentőszolgálattal kötött megállapodás alapján biztosítják az egységes központi orvosi ügyeletet. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak az összefogás, az együttműködés, a közös gondolkod ás hozhatja meg a várva várt fejlődést a kistérségekben, és csakis akkor, ha az önkormányzatok nehézkessége, nem hatékony működése nem akadályozza a fejlődő gazdaságot. A kistérségi többcélú társulás a legfontosabb garancia arra, hogy az önkormányzatok hat ékonyak és gyorsak legyenek. Ahogy az előbb már említettem, Erdei Ferenc megfogalmazta, minden városnak össze kell szerveződnie vidékével, és minden vidéknek legyen városa. Összefoglalva tehát, a kormányprogramban megfogalmazottakkal összhangban változtatn i kell az önkormányzati feladatellátás rendszerén, erősíteni kell a kistérségi együttműködést, de már nemcsak ösztönözve azt, hanem törvényben meghatározott feladatokat is rendelve erre a szintre. Újra kell gondolni az önkormányzatok és az állam közötti fe ladatmegosztást, és a közszolgáltatások jobb ellátását. Büszke és erős Magyarországot építhetünk a kistérségek és a régiók közösségére.
