Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP):
165 jogszabály, illetve felmerül a jogszabályok színvonala, időnként az alkotmányosság kérdése, a túlszabályozottság kérdése, és mindig elhatározzuk, hogy a következő ciklusban ezen változtatni kellene. A kevesebb, de minőségi jogszabály című rész arra tesz ígéretet, hogy lényegesen csökkentjük azokat a bürokratikus terheket, amelyek a vállalkozásokat, az állampolgárokat sújtják, megteremtjük a minőségi jogalkotás feltételeit, és egy kiszámítható, átlátható, biztonságos jogi környezetet te remtünk. Az első lépések az előző ciklusban az én véleményem szerint a közigazgatási eljárási törvény megalkotásával megtörténtek. Lényeges lépések voltak ezek. Egy ügyfélbarát törvényt tudtunk teremteni, számos területen a közigazgatási eljárás korszerűbb lehet e törvény alapján. Van azonban egy olyan feltétel, amelyet szintén megpróbáltunk megteremteni, ez az új jogalkotási törvény kérdése. Miután a jogalkotási törvény is a kétharmados törvények közé tartozik, ehhez konszenzus kellett volna. A legnagyobb sajnálatomra ezt nem tudtuk megteremteni, pedig az új jogalkotási törvény sokkal jobb feltételeket tudna teremteni ehhez a bizonyos minőségi jogalkotáshoz, hiszen csak példaként mondanám: az érvényesség, hatályosság kérdését, a jogszabályelőkészítés nyilv ánosságát, a dereguláció feltételeit biztosítaná. A másik kérdéskör, amellyel foglalkozni szeretnék, az igazságszolgáltatási reform folytatása, a szolgáltató igazságügy megteremtése. (20.00) A rendszerváltás óta az első teljesen befejezett reform az az iga zságszolgáltatási reform volt, amely a Hornkormány tevékenységéhez fűződik, és amely ugyan ’98 és 2002 között megakadt, hiszen amit feles törvényben szabályoztunk, azt az Orbánkormány idején mindent leállítottak; 2002 után lehetett folytatni és befejezni ezt a reformot, amely átölelte az igazságszolgáltatás teljes spektrumát, hiszen a szervezeti kérdéseket, a bírói, ügyészi jogállás, javadalmazás kérdését éppúgy magába foglalta, mint az eljárási törvények módosítását, az ügyvédekre vonatkozó szabályokat é s az igazgatás kérdéseit. Ami még ránk vár, az az eljárások gyorsításának a kérdése, a minőségi ítélkezés feltételeinek további erősítése, az igazságügyi szolgáltatások körének kiterjesztése. El kell érni azt, hogy annál a rengeteg peres ügynél, ami Magyar országra jellemző, és sok nálunk fejlettebb országra nem, megpróbáljuk a peres eljárásokat helyettesítő eljárásokat előtérbe helyezni, hiszen teljesen felesleges, hogy minden kérdésben bírósághoz kelljen fordulni. Részben ehhez kapcsolódik a nép ügyvédje i ntézményének továbbfejlesztése, ami hasonlóan az igazságszolgáltatási reformhoz az én szívemnek roppant kedves, hiszen Vastagh Pál képviselőtársammal még 2001ben mi kezdeményeztük, és kísérleti jelleggel az ország számos területén megvalósítottunk egy ing yenes jogi tanácsadást. Erről aztán törvény született, meg is kezdtük ezt a munkát, nagyon jók a tapasztalatok. A következő időszaknak valóban az a feladata, hogy részben az eljárásokra, a perbeli képviseletre is ki tudjuk ezt terjeszteni, részben pedig el jusson az ország minden területére, kisebb településekre is, ne csak a megyeközpontokba. Úgy gondolom, hogy az a jelszó, amit mi annak idején kitaláltunk, hogy a jogállam is mindenkié, ezzel fog valójában megvalósulni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmük et. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! 53 perces időkeretben megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppártból. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP) : Köszö nöm a szót, elnök úr. Sajnos csak 53 másodperc, úgyhogy ha megengedik, akkor címszavakban vagyok kénytelen reagálni.
