Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
154 Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Orosz Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Öné a szó, képvi selő úr. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden emberben sokféle szerep lakozik, és amikor olvasunk, e szerepek szemüvegén keresztül értelmezünk. Engedjék meg, hogy itt a kormánypro gram vitájához három olyan szerepen keresztül való olvasás néhány élményét osszam meg önökkel, ami a program olvasásakor engem ért. Ez a három szerep az egyszerű olvasó és érdeklődő emberé, az Óbudán egyéni választókerületben megválasztott képviselőé a más odik, a harmadik meg, ha nem tekintik ezt szerénytelenségnek, egy környezetügyi szakpolitikusé. Olvasó emberként, aki hasonlóan Kocsi László képviselőtársamhoz, immáron nem az első ilyen kormányprogramot olvasom, azt tudom mondani, hogy ez egy magyar nyelv en írt, érthető, olvasható, értelmezhető, jó dokumentum. Nemcsak a program maga jó, hanem a stílusa is. Ezt azért mondom, mert nem egyszerűen rajtunk keresztül kell az állampolgároknak elolvasni, megítélésem szerint olvasó emberként, hanem nekik maguknak i s. Na, nem feltétlenül azért, hogy megtudják, mi vár rájuk, hanem sokkal inkább azért, hogy megkeressék és megtalálják benne önmagukat, mert tisztában kell lennünk azzal, hogy az új Magyarország nem egyszerűen államreform, hanem az itt élő emberek belső sz emléletének változásán keresztül érhető el. Az új Magyarország nem lesz valaki által, az új Magyarországot 10 millió magyar fogja megteremteni, és ez a program jó alap arra, hogy ezt meg is teremtsék. Óbudán megválasztott képviselőként, megmondom őszintén, plágiummal is vádoltam a kormányprogramot, hiszen megtaláltam benne mindazokat a vállalásaimat, törekvéseimet, az északi Dunahidaktól kezdve a rómaiparti árvízvédelmi töltésen keresztül egészen a parlagfűmentesítésig, az utcák és közterek tisztántartás áig, amelyek miatt engem az óbudaiak ide küldtek. Ezért tudom jelenteni az óbudaiaknak, hogy felhatalmazásukkal ezt a programot támogatni fogom. Környezetügyi szakpolitikusként olvasván a dokumentumot, szembeötlő volt az az eltérés, amit fel kell hogy muta sson a XXI. századi jelszó, a haza és haladás jelszava a XIX. századi reformkor időszakához képest. Akkor a természet legyőzése volt a cél. Ma a globalizáció leglényegesebb kihívása éppen az, hogy vajon hogyan viszonyul a reformprogram a fenntarthatóság kö vetelményéhez. Mert a globalizációnak az a kihívása, hogy ha nem érvényesítjük a fenntarthatóságot, a globalizáció örvénye az emberiség létét fogja a mélybe rántani. Ebből a szempontból vizsgálva merem bátran állítani, hogy a fenntarthatóság követelményéne k maximálisan megfelel a program. De hát mi fán terem ez a fenntarthatóság? Végül is nem extra dolgokról van szó, végtelenül egyszerű. Annak az igazságnak a napi politikai, gazdasági, fogyasztói, emberi gyakorlatba vétele, hogy több nap, mint kolbász. Hogy úgy fűtsünk, hogy jövőre is fűteni kell, meg az unokáinknak is fűteni kell. És úgy használjuk a környezet különböző elemeit, hogy azokat óvjuk, ha lehet, válasszuk inkább azt, amelyik megújítható. Ebből a szempontból nézve, úgy gondolom, mindenki számára meggyőző, hiszen ellenzéki képviselőtársaim is meglepődve tették szóvá, hogy a modernizáció egyik fontos útja a bioenergiatermelés, és ezzel összefüggésben számos más, az energiatakarékosságig bezárólag, intézkedést vállal fel ez a kormányprogram. A termé szeti elemek közül talán a leglényegesebb a víz. A vízzel kapcsolatos megállapításai a kormányprogramnak, Katona Kálmán bizottsági elnök úr is szóvá tette, meglepően gazdagok. Azt gondolom, hogy ez így van jól. A víz fontos életfeltétel, tartalmazza az ivó vízprogram kiteljesítését, az egészséges ivóvízzel való ellátás kiteljesítését a program. Átok a hiánya, és átok, ha sok van. És mostanában sokat kell beszélnünk arról, ha sok van. És nem szabad megelégedni azzal, hogy igen, a gátakon lévő emberek ereje és hite, amire mindig is nagy szükség van, megvédett bennünket, igen, itt fejleszteni kell. Ezeket a fejlesztéseket ez a program vállalja.
