Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP):
135 kell kezdeni. Ezért volt megkerülhetetlen a családtámogatási rendszer átalakítása, ezért létfontosságú a meghirdetett, gyermek szegénység elleni nemzeti program. A kormány célzott eszközökkel segíti elő az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők munkához jutását, és azt is egyezteti, hogy a munkához jutás, a foglalkoztatás támogatása és a szociális ellátások ne egymás ellen hassana k, hanem egymást kiegészítve biztosítsanak védelmet. Egy másik fontos terület a szegénység kezelésében a lakhatás kérdése. A lakbértámogatást már bevezettük, de a kormány annak a rendszerét kívánja megújítani, hogy a mainál még szélesebb körben és még több en vehessék igénybe ezt a lehetőséget. Az adósságkezelés korszerűsítésével, az energiafogyasztás átalakuló támogatásával - vagy hogy másképp fogalmazzak, pontosabb célzásával - a legrászorultabbak lakhatási biztonságát segíti elő. Azoknak pedig, akik nem k épesek dolgozni, mert idősek, betegek, vagy mert nincs elérhető munkahely a számukra, továbbra sem engedi el a kezét. Tehát mindannyiunk érdeke, hogy a reménytelen helyzetben élők számára kiutat mutassunk, azoknak is, akik elszigetelten, a fejlődő területe ktől távol élnek. A fejlesztések nem állnak majd meg egyes területeken, hanem az uniós források segítségével az ország egészét belevonjuk ebbe a fejlesztésbe, mert a kormány a társadalmi gondoskodást azok számára is elérhetővé kívánja tenni, akiket eddig n agyon nehezen vagy egyáltalán nem értek el. A hozzáférés az egyik legfontosabb elem az Új Magyarország programjában. És a hozzáférés követelménye nemcsak a mindennapi, a kézzelfogható dolgok elérhetőségét jelenti, hanem hozzáférést az információkhoz, mert csak ezzel lehet teljes az esélyegyenlőség. Az információ elérése pedig erősíti a jogtudatosságot. Ahogyan a programban is szerepel, a jog mindenkié. Elsősorban a munka világában, de a jólétet segítő valamennyi közszolgáltatás esetében fontos, hogy tudjuk, ismerjük, mik a jogaink, és mik a kötelezettségeink; mert enélkül kiszolgáltatottá és bizonytalanokká válunk. Szemléletváltásra van szükség minden területen, például a fogyatékos emberek esetében. Mert számukra és a családjuk számára csak akkor tudunk iga zán esélyt adni, ha nem az elvesztett funkciójukra, hanem a megmaradt képességeikre támaszkodunk. Mindehhez a kormány a fogyatékos személyek minősítési rendszerét összehangolja, és így a rehabilitáció lehetőségét az eddiginél szélesebb körben biztosítja ma jd. És csak ezek után lehet a rokkantosítási, rokkantsági nyugdíjrendszert felülvizsgálni, hogy aki tud, az dolgozhasson, aki pedig erre nem képes, az pénzbeli támogatás vagy valamely más szolgáltatás formájában kapjon ellátást. Ez a program családok száze zreinek jövőjéről szól, arról, hogy felelősséget tudunke vállalni az utánunk jövő generációk sorsáért, biztonságáért, esélyegyenlőségéért. Milyen országot akarunk? Olyan országot, amelyben az állam igazságos és hatékony támogatásaival, szolgáltatásaival t ámasz lehet a kirekesztődés ellen és a felemelkedés érdekében egyaránt. Végezetül engedjenek meg egy rövid reagálást, a dupla családi pótlék, szimpla hazugsághoz kiegészítendő, néhány számadatot mondok. Amikor átvettük a kormányzást, és amikor átadtuk, hog y néztek ki a családi pótlék összegek: egy gyermek után 3800 forint volt, és 11 ezer forint lett; két gyermek után gyermekenként 4700 forint volt, és 12 ezer forint lett; három gyermek után gyermekenként 5900 forint volt, és 14 ezer forint lett. Valóban ne m a duplája - egy kicsivel több. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Nógrádi László képviselő úrnak, KDNP; őt követi Szekeres Imre, MSZP. NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Többen voltunk, akik a választás napján egy rossz álomból egy még rosszabb valóságra ébredtünk. Átolvasva a kormányprogramot, különösen annak első négy és fél oldalát, amelyet miniszterelnökjelölt úr aláírt, a z a gondolatom támadt, hogy ő is egy álomból ébredt a valóságra. Egy álom, ami lendületes fejlődésről, dübörgő
