Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
115 emelése. Ez nem más, már nem is burkoltan, hanem kimondottan a nyugdíjkorhatár emelése abban a társadalomban, amely társadalomban a k örnyezetében a legalacsonyabb a korhatára mind a férfiaknak, mind pedig a nőknek, amit megélnek, és önök ezeket az embereket akarják egy magasabb nyugdíjidőszakba bekényszeríteni. A fogyatékosokról mit írnak önök? Semmit! Sem a foglalkoztatásukra nem ígérn ek semmit, sem a családtagjaiknak, akik legnehezebben és legszegényebben és a legnagyobb nyomorúságban élik az életüket. Nem akarnak nekik nyújtani semmit. A lecsúszásukat nem akadályozzák meg ebben a programban, az iskolai fölemelkedés lehetőségét nem adj ák meg a fogyatékos embereknek, lehetetlen az, amit önök művelnek. Az, amit ígérnek fél oldalon keresztül a fogyatékos emberek érdekében, nem más, mint demagógia, és nem más, mint az a négyéves program, amit egyébként nem tartottak be az előző kormányzati ciklusban sem. Most próbálják újra elővenni mint újat; ez nem új, hanem négy évnek az elmaradása. Összefoglalva, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt Országgyűlés, amikor a családok lecsúsznak, amikor családok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, azt nem re formnak hívják, hanem megszorításoknak. Nem reform az, amikor a nyugdíjasoknak semmi esélyük nincsen a felzárkóztatásra európai uniós társaikhoz képest, és nem reform az, hogy amíg miniszterelnök úr bejelentése szerint családonként, fejenként 100 ezer fori nt jut fejlesztésre, addig 1,4 millió forint jut fejenként egy emberre adósságtörlesztésre. Amit önök művelnek, az nem reform, az megszorítás, és ezért senki más nem felelős, csak önök, az előző négy év kormányzása. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzé k soraiban.) (16.00) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Eörsi Mátyás képviselő úrnak, SZDSZ; őt követi majd Katona Kálmán, az MDF részéről. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hétköznapi beszélgetések során, amikor az emberi kapcsolatokról van szó, talán ott hangzik el a legtöbb bölcsesség. Engedjék meg, hogy megosszam önökkel, hogy a feleségem gyakran mondja a gyerekeinknek az emberi kapcsolatokról, hogy gyerekek, amennyit beleraktok az emberi kapcsolatokba, pontosan annyit t udtok belőle kivenni. És ha nem teszitek bele azt, amit bele tudtok tenni, akkor nem tudjátok belőle kivenni azt, amiről azt gondoljátok, hogy jár nektek. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a külpolitikáról esik szó, gyakran elhangzik, hogy patrióták vagyunk. É s valóban, itt, a patkó minden oldalán mindenki patrióta, de amikor rákérdezünk arra, hogy mit jelent a patrióta külpolitika, akkor legfeljebb annyit hallunk, hogy a nemzeti érdekek védelmét. És amikor rákérdezünk arra, hogy mégis, mit értünk a nemzeti érd ekek védelmén, akkor vagy csönd van, vagy pedig arra korlátozódik a válasz, hogy minél több pénzt kiszedni a partnerekből. Akkor jól képviseltük a nemzeti érdekeinket. Én egy kicsikét másképpen látom, a patrióta külpolitikát, a nemzeti érdekek védelmét enn él lényegesen tágabbnak, mint azt, hogy mennyi pénzt szedünk ki valahonnan. A patriotizmus, erről Kóka János szerintem nagyon szépen beszélt a felszólalásában, azt jelenti, hogy büszkék akarunk lenni mindarra, amit mi Magyarországon elértünk. És ugyanez kü lföldön, átfordítva, akkor vagyunk jó patrióták, ha azt akarjuk elérni, hogy ők ránk büszkék legyenek; felnézzenek ránk, becsüljenek bennünket, megbízható partnernek tartsák Magyarországot. A kérdés persze az, tisztelt Országgyűlés, hogy hogyan tudjuk ezt elérni, hogy felnézzenek ránk, és hogy büszkék legyenek ránk. Ha visszagondolnak a mögöttünk lévő kampányra, erre más összefüggésben képviselőtársaim is felhívták a figyelmet vagy beszéltek róla, a magam részéről persze szomorú voltam, hogy a külpolitika m intha eltűnt volna a kampányból. Mintha Magyarországnak, ennek a, lássuk be, nem