Országgyűlési napló - 2006. Az Országgyűlés alakuló ülése
2006. május 16 (1. szám) - Az alakuló ülés megnyitása - Himnusz - Dr. Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének köszöntője - DR. SÓLYOM LÁSZLÓ, a Magyar Köztársaság elnöke:
4 Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Nem alkotmányjogi előadást tartok. A hosszú kampányidőszak kényszerűen az egyes pártok útjáról szólt az államhatalom és a kormányzati hatalom felé. Ennek érdekében a kampány tematikája is aggasztóan beszűkült. Mindezzel a részlegességgel és egysíkúsággal szemben arra szeretnék most, az induláskor rámutatni, hogy az Országgyűlés az egész ország gyűlése, együtt van benne minden politikai irányzat, amely Magyarországon számottevő támogatást élvez. Különböző formákban mindegyik részese a hatalomnak, és minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa. A kormányzati felelősség körét és a kormánypártok szerepét egyértelm űvé kell tenni, és megkülönböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget. A demokrácia szabályai szerint ugyanis a többség dönt. A kormánytöbbségnek különleges feladata és felelőssége van, méghozzá a korm ányzással összefüggő kérdésekben. Ez az a terület, ahol többnyire a konkrét intézkedések születnek, ahol a kivitel módja eldől. Például hagyományosan a kormány és parlamenti többségének ügye a költségvetés, amelybe még népszavazás sem szólhat bele, és az a lkotmánybírósági kontroll is néhány elvi kérdésre szorítkozhat csak. Azonban az Országgyűlés közös felelőssége nem kisebb súlyú. Ide tartoznak az alapkérdések, amelyeket az alkotmány szerint csak minősített többséggel lehet szabályozni. Elsősorban az alkot mányt védi ilyen különleges minősített többségi követelmény. Az államszervezet és az önkormányzatiság alapkérdései azonban éppúgy csak az ellenzék egyetértésével szabályozhatók. Az Országgyűlés közös felelőssége az említett alkotmányi követelmények mellett mindenekelőtt az alapos, tárgyszerű vitára, az érvek valódi mérlegelésére vonatkozik. A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés. Volt már erre példa a rendsze rváltás után. Most, hogy a választási harc elült, néhány, erre alkalmas, sőt szerintem szükséges témára hívom fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Ilyen ügy a környezetvédelem és a jövő nemzedékek iránti felelősség. Új alapon és közösen kell újra felépít eni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát. A külpolitika hétköznapjai a kormány cselekvésére tartoznak, de egy, az új feltételekhez igazodó, hosszú távú törekvéseiben konszenzusos, világos külpolitikai irányvonal az Országgyűlés felelőssége is. (14.10) Európai uniós tagságunk most kezd majd beérni. Az Unió hosszabb léptékű tervezéséhez, működésének ritmusához az egész Országgyűlésnek alkalmazkodnia kell. Hasonlóan fontos, oszthatatlan felelősség a kultúra és a tudomány sorsdöntő fontosságának ér vényesítése. Az Országgyűlés felelőssége nemcsak a törvényhozásra vonatkozik, hanem saját működésmódjára is. Nemrég Drezdában láttam a parlament új épületét. Az ülésteremnek köröskörül üvegfala van, az utcáról mindenki láthatja, mi történik odabenn. Az át láthatóságnak ez a kifejezése talán túlságosan naiv, közvetlen, de üzenete semmiképpen sem az. A parlament a nyilvános politikai vita kitüntetett színhelye és alkalma. Ezen a fórumon meg kell jelennie az országot érintő minden fontos ügynek, így azoknak is , amelyek a kampányból kimaradtak. A nyilvánosság kötelez; a méltányos és érvelő vita a választók megbecsülése is. A médiának pedig kulcsszerepe van abban, hogy az emberek a parlamentben történteket valódi jelentőségük szerint ítélhessék meg. A politikai d iskurzusnak nem csak a tartalma fontos. A képviselők - ha akarják, ha nem - példát mutatnak. Magatartásuk nagy hatással van az állam és a politika megítélésére, a demokráciáról alkotott közvéleményre. Tisztelt országgyűlési Képviselők! Ellenté tben a kampány által sugallt szimpla hatalmi logikával, az alkotmányos állam a kölcsönös ellenőrzés és egyensúlyok kifinomult és bonyolult rendszere, és ezek a parlamenten belül is és azon kívül is hatnak. Például adott esetben a frakciók a pártok ellensúl yai lehetnek, a kormányoldalon belül pedig a kormányfő további egyensúlyként szerepelhet.
