Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - Dr. Kelemen András és Potápi Árpád (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - “Padlóra küldi a szocialista-liberális kormány a kórházakat?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch-Für Tamás): - DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz):
55 Az ön szájából kifejezetten hiteltelen árcsökkentő piaci szabályozásról beszélni. Ne haragudjon, de a szándékát sem gazdaságilag nem látom indokoltnak, sem erkölcsileg nem látom tarthatónak, ( Kis szünet, egy hang: “te vagy szarka” vagy “le vagy szarva” a szöveg a teremzaj miatt nem állapítható meg pontosan. ) ezért a válaszát nem fogadom el. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. DeutschFür Tamás) : A képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem ezért az Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlé s a miniszteri választ 152 igen szavazattal, 134 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Dr. Kelemen András és Potápi Árpád (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - “Padlóra küldi a szocialistaliberális kormány a kó rházakat?” címmel ELNÖK (dr. DeutschFür Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kelemen András és Potápi Árpád, a Fidesz képviselői, interpellációt nyújtottak be az egészségügyi miniszternek: “Padlóra küldi a szocialistaliberális kormány a kórházakat?” címmel. Ke lemen András képviselő urat illeti a szó. DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Már 2004ben is 2530 milliárd forint hiányzott a fekvőbetegellátás kasszájából, és a helyzet azóta sem javult. De ha valaki erről meg akarna gy őződni, igencsak megzavarná a 2006. évi költségvetés: úgy tűnhet, hogy megszűnik mind a járóbetegek, mind a fekvőbetegek szakellátása. De megjelenik egy összevontnak nevezett szakellátás, vagyis a pénzellátás elszégyellte magát attól, hogy hogyan soványodi k, és elkezdett elbújni. Ha az volt a szlogen, hogy rendbe tesszük az egészségügyet 2002ben, felmerül a kérdés, hogy hol tart. A rendszerváltozás óta először csökken, nemcsak értékben, de számszerűségében is az egészségügyi intézmények költségvetése, ezen belül a gyógyítómegelőző ellátások előirányzata 36 milliárd forinttal. Mivel máris orvoshiány van sok kórházban, természetesen szükséges a béremelés, melynek egy részét rossz szokás szerint az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. Ugyanakkor a bérdologi kiadás aránya annyira elszaladt a bérek irányába, hogy a dologi kiadások a legtöbb intézményben nem szűkíthetők tovább. Az aktív fekvőbetegellátás alapdíjainak emelése pedig nem érte el a 1,5 százalékot. Ugyancsak kérdéses, hogy a teljesítménykorlát alapj a miért egy tetszőlegesen kiválasztott évhez van kötve. A teljesítmény ugyanis évente nagy eltéréseket mutat, főleg a kis kórházaknál. Egyetlen év kiemelése katasztrofális pénzügyi eredményt hozhat. Az ügyesek máris tanultak a pénzvilágtól, és adjákveszik a volumenkorlátot. A Magyar Kórházszövetség állásfoglalása, amely pártoktól független szervezet: “Az idei költségvetés az egészségügyben tovább mélyítheti a tavalyi intézményi gazdálkodási válságot, és ez súlyosan korlátozhatja a betegellátás működőképess égét.” - mondják. Az egészségügyi szolgáltatások rendszerében közben növekvő zavarokat okoz az aránytalanság, a magánosítás a művesekezelések után megjelent a képalkotásban, a labor, a citológia területén, és érdekes módon a magánosított ellátási területek aránytalanul nagy részt tudnak kihasítani az egyre szűkülő egészségügyi költségvetésből.
