Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - Az ülés megnyitása - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
21 politikánk. Igen az erős köztársaságra, igen a sikeres Magyarországra, és igen a második Gyurcsánykormányra! Köszönöm szépen. (T aps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Herényi Károly frakcióvezető urat illeti a szó, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Frakcióvezető úr! HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Mini szterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is helyénvaló dolog, hogy a parlamentben végre nem lózungok hangzanak el, hanem valami konkrét ügyről vitázunk, mert a parlamentnek ez a dolga és ez a feladata. A téma és a probléma, amit miniszterelnök úr fölvetett, érdekes, fontos, és szükséges, hogy beszéljünk róla. A többpárti parlamenti demokráciában az a természetes, ha nem szidjuk a másikat, mondjuk, az előterjesztőt, hanem megpróbáljuk bebizonyítani, hogy a mi javaslatunk sem rossz, sőt vannak olyan elemei, amelyek kifejezetten jobbak, és érdemes átvenni. Hála istennek az elmúlt négy esztendőben erre számos példa adódott, és én majd erre külön ki fogok térni. Az alapvető különbség a Magyar Demokrata Fórum és a kormányoldal álláspontja között az, hogy mi a munkanélküliséget nem okként fogjuk fel, ahogy ezt általában teszik, hanem következményként, és az okokat szeretnénk kezelni és megszüntetni. Ha megnézzük, hogy az okok között mik a legfontosabbak, akkor a következőkre kell hogy rádöbbenjünk. A hazai kis- és középvállalkozók, valamint mikrovállalkozók helyzete döntően befolyásolja a munkanélküliséget. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Amennyiben az ő pozícióik javulnak, akkor természetesen a munkaerőpiac helyzete is javul, és a munkanélküliség is c sökken. Nézzük meg, hogy mik azok a legfontosabb gátló tényezők, amelyek az ő helyzetük javulását nem teszik lehetővé! Az első és legfontosabb - és azt hiszem, a gazdaság szinte minden szereplője ebben egyetért - a hazai piac védelme és a piacra jutás támo gatása. Én tisztelettel azt kérdezem a kormánytól, hogy mi akadályozta meg önöket négy éven keresztül, hogy hathatós intézkedéseket és lépéseket tegyenek a hazai piac védelme érdekében. Ez alapvetően nem anyagi kérdés, ez nem pénzkérdés. Nehéz arra hivatko zni, hogy a költségvetés szűkössége ezt nem tette lehetővé. Ez döntően politikai akarat és elhatározás kérdése. Ugyanígy kérdezem, hogy mi tartotta vissza a kormány tisztelt tagjait, a szakminisztert attól, hogy a hazai kis, közép- és mikrovállalkozók pia cra jutását támogassa. Ez sem volt döntően pénzkérdés, nem materiális kérdés, nem a költségvetés helyzete határozza meg. Az politikai szándék és akarat kérdése, hogy a magyar gazdaság magyar szereplőit kívánjuke előnyben részesíteni, kívánjuke olyan eszk özökkel támogatni, ami a pozícióik javulását eredményezi. Ezek lettek volna a legfontosabb feladatok az elmúlt esztendőkben. Sajnos ezek elmaradtak. Vagy mi akadályozta meg a kormányt abban, hogy például a hazai kis- és középvállalkozók adminisztratív, adm inisztrációs terheit csökkentse? Ez sem pénzkérdés, politikai akarat és szándék kérdése. Vagy a hitelhez jutás kapcsán a múlt héten hangzott el, hogy a vállalkozók bankjának megalapítása talán segítség lenne. Szerintünk nem ez a megoldás, de az a fajta gar anciaalapkibővítés, amiről miniszter úr ma reggel a rádióban beszélt, talán már egy járható út. De nézzük, hogy mit lehet tenni konkrétan a munkanélküliség ügyében! Igaza van miniszterelnök úrnak, százezer körül van az olyan betöltetlen munkahelyek száma, amelyek szakképzés hiányában nem betöltöttek és nem betölthetők. Akkor nyilván a szakoktatás rendszerén kell változtatnunk. A mai szakoktatás rendszerének alapvető hibája, hogy idegen a piactól, piaci hatások, piaci információk nem igazán érik. Ezért a mi javaslatunk azt tartalmazza, hogy a különféle gazdasági és szakmai kamarák szerepét a szakképzés terén növelni kell, hiszen nekik közvetlen piaci információik vannak, és így nem fordulhat elő, hogy olyan emberek kapnak és olyan szakképesítést, amire egyéb ként a piacnak az égadta világon semmiféle igénye nincs.
