Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
172 (0.40) Egy példát szeretnék hozni, a nyírbogátit. Nyírbogáton tehát 15 millióval csökken az intézmények normatív támogatása, ilyen módon egy 125 fős óvodánál ez 5,5 millió forintot jelent, míg egy jól működő 400 fős iskolánál 6 millió forintot, egy 25 fős szociális otthonnál pedig 1,5 millió forintot jelent. Az önkormányzatok ellehetetlenítése, a kiszolgáltatottság fokozása meggyőződésem szerint tudatos kormányzati politika eredménye, ami sérti az ö nkormányzatiságot; központosítási törekvéseket és különös módon most kampánycélokat is szolgál véleményem szerint. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Molnár Albert államtitkár úrnak, aki a k ormány részéről kíván válaszolni az elhangzottakra. MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Amikor arról beszélünk, hogy takarékos állam, takarékos közigazgatás, akkor nemcsak arról van szó, hogy az állam, a minisztériumok és a különböző állami szervek takarékoskodnak, hanem igen, arról is szó van, hogy az önkormányzatok is. Az önkormányzatoktól egyébként az átlagnál jóval kisebb mértékben lett elvárás a takarékoskodás, hisz a közel 3000 milliárdos ö nkormányzati kiadásoknál, pénzfelhasználásnál az állam támogatja az önkormányzatokat, a tavalyi évben mindössze 27 milliárd forint volt az, amely takarékoskodást elvárta az önkormányzatoktól az állam. Egyszerre van jelen az önkormányzatoknál is a pazarlás és a hiány. Ha számokban kellene kifejezni, akkor 2005ben mintegy 3000 milliárd forint volt az, ami a bruttó hazai terméknek ugyanolyan százaléka, mint amikor önök voltak kormányon, képviselő úr. Ugyanúgy a bruttó hazai termék 13,7 százaléka az az összeg, mint amikor a Fidesz volt kormányon, tehát nincsenek csodák. 2002ben ez a szám 2310 milliárd volt, amit önkormányzati kiadásokra fordítottak. Ez 2005ben 2960 milliárd forint, tehát a bruttó hazai termék százalékában nem csökkent, hanem ugyanannyi maradt . Ha azt nézem, hogy az önkormányzatok betétállománya mennyi, közel 200 milliárd forint betétállománnyal rendelkeznek az önkormányzatok a bankoknál, illetve ha a hitelállományt nézem, abban van némi emelkedés 2002 óta. Ha az önhikis, az önhibájukon kívüli működési forrásos helyi önkormányzatok támogatását nézzük, azt látjuk, 2002ben 1279 önkormányzat került ebbe, biztosan tudja, a normarendszer által teljesen önkormányzattól függetlenül, csak a számokat figyelembe véve a normarendszerben fennakadt támogato tt önkormányzatok száma 1279 volt. Ezen önkormányzatok száma 2005ben 1150 volt. Ha a 2004et nézem, akkor 1118 önkormányzat volt, tehát 2004ben is kevesebb önhikis önkormányzat volt, mint 2002ben. Én nem azt mondtam, hogy rózsás az önkormányzatok helyze te. Azt próbálom önöknek elmondani, hogy az önkormányzatok az államtól nagyjából mindig ugyanazt a támogatást kapták meg. Azzal, hogy ki milyen hatékonysággal tudta a pénzt felhasználni, vagy a demográfiai tényezők, mondjuk, a gyermekek születése számának csökkenése jelenthet egyegy intézménynél finanszírozási problémát, ezzel nem vitatkozom. Azt mondom: ha egy főre vetítjük ezeket a támogatásokat, akkor ezek nőttek. Mint tudják, a családtámogatási rendszer átalakításával az eddigi rendszeres gyermekvédelm i támogatás forrása átcsoportosításra került az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi minisztérium fejezetébe. Ez 46 milliárd forint, ami átkerült az önkormányzatokhoz. Ezt nem is önöknek kell kifizetniük, a 46 milliárd forintot a minisztériu m közvetlenül fizeti a családoknak.
