Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
170 (0.30) A babakötvénnyel az a baj, hogy az kampányízű, és a 18 év távlatában jelképesnek mondható összeget s zintén csak a tehetősebbek tudják egy valóban használható támogatássá növelni. Ne csodálkozzunk, hogy ilyen “igazságosság” mellett a gyermekvállalási kedv csökken! A helyi kórház szülészetinőgyógyászati osztályán 2005 novemberéig a szülések száma 240, az abortuszok száma 160 volt. Ez önmagáért beszél. Pedig valakiknek el is kellene tartani a majdani nyugdíjas korosztályt. És bizony a családtámogatás nem csak családi pótlékból, babakötvényből áll; ahhoz, hogy családot alapítsanak a fiatalok, munkahelyre, ot thonteremtési lehetőségekre lenne szükség. A munkahelyek területén is rosszul állunk, hiszen a munkanélküliek egyötöde még családalapítás előtt álló pályakezdő fiatal. Az otthonteremtés kapcsán is megállapíthatjuk, hogy jóval kevesebben tudnak csak élni a lehetőségekkel, mint az előző kormány otthonteremtési rendszerében. Szűkebb hazánk, Siklós és térsége, az Ormánság bizony ezekkel a gondokkal meglehetősen élen jár. Nem ritka a 40 százalék feletti munkanélküliség, sok helyütt már csak mobilposta van, óvodá kat, iskolákat szüntettek meg. Levelét a következő sorokkal zárja: “Aggódó édesanya vagyok magam is. Négy gyermekünk van, az ötödiket várjuk, és meglehetősen borúsan tekintek a jövőre, ha mindez így marad. Mindenki a gyermekeinek szebb, jobb életet szeretn e, becsületben, hittel felnevelve. Én úgy látom, most nem abba az irányba haladunk, változásra van szükség. Szemléletváltásra, mely a családokat helyezi a középpontba, óvva, védve a gyermekek érdekeit minden tekintetben, mert nélkülük nincs jövőnk. Siklós, 2006. február 1.” Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne felszólalni államtitkár úr. (Molnár Albert jelzésére:) Megadom a szót Molnár Albert államtitkár úrnak. MOL NÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm napirend utáni felszólalását, és köszönöm ezt a levelet is, amit felolvasott. Gondolom, hogy ön nem válaszolta meg az édesanyának az ön birtokában levő tudás alapján, hogy milyen intézkedések születtek, ezért én hadd szóljak erről néhány szót. A családi adókedvezménnyel sajnos, mivel Magyarországon egymillió fő van minimálbéren, és ők eleve nem fizetnek adót, a minimálbéres szülő semmiféle adókedvezményt nem tudott visszaigényelni. Egyébként pedig a családok 6070 százaléka teljesen vagy részben nem tudott élni az adókedvezménnyel, amelyet a gyermekek után lehetett volna igénybe venni. Ezt nyilván nem lehetett igazságosnak nevezni. Tehát innen indultak ki azok a módosítások, amelyek mindenképp bizonyíthatóan minden gyermek számára több pénzt jelentenek 2006. január 1jétől. Valószínűleg ez az édesanya még nem kapta meg azt a családi pótlékot, amikor ezt írta, az emelt családi pótlékot; minden egyes gyermek után, az egygyermekesnél, a kétgyermekesnél, a három- vagy többgyermekesnél több gyermekellátás van 2006ban, mint 2005ben. A családi pótlék összege - ezt tudja ön, hiszen államtitkár volt az előző kormányban , hiszen önök négy é v alatt nem emelték, ’98 és 2002 között ugyanolyan összegű volt. 2002 szeptemberétől 20 százalékkal emelkedett a családi pótlék, 2002. július 1jétől bevezetésre került a 13. havi családi pótlék, ami szintén nem volt előtte. Az ellátás összege 2004ben 5,5 százalékkal, 2005ben 4,5 százalékkal nőtt. 2002. szeptember 1től egységesen családi pótlék címén kapják az ellátást. A jogosultsági korhatár 23 évre fokozatosan, 2002. szeptember 1től 2004. szeptember 1ig évente egy évvel kiterjedt. 2006. január 1jét ől a családi pótlék összege átlagosan további 84 százalékkal emelkedik.
