Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2005. december 19 (282. szám) - Lengyel Zoltán (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Drágábban hízik a magyar marha?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
67 Lengyel Zoltán (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Drágábban hízik a magyar marha?” címmel ELNÖ K (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Lengyel Zoltán, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Drágábban hízik a magyar marha?” címmel. Lengyel Zoltán képviselő urat illeti a szó. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Önök többször is ígéretet tettek arra, hogy elősegítik a hazai élelmiszerek piacra jutását, hogy versenyképessé teszik a magyar mezőgazdaságot, hogy javítják az állattartók versenyképesség ét. Legutóbb tették ezt idén júliusban is. Nézzük meg, hogyan is állunk az állattenyésztés és a húsipar területén! Nem először mondjuk el e Ház falai között, hogy az állatállomány létszáma régen nem látott mélyponton van, csak az elmúlt egy éven belül egym illióval csökkent az állatállomány. A húsiparunk nincs éppen rózsás pozícióban, hiába dübörög a gazdaság, a magyar hústermékek kiszorulni látszanak mind a hazai, mind a külföldi piacokról, ennek oka pedig a termékek magas ára. De ha dübörög a gazdaság, mié rt is drágább a magyar hús, mint az Unió más tagállamaiban? Náluk nem dübörög a gazdaság? Miért van az, hogy a dübörgő gazdaság és az olcsó állam mellett nálunk az állattenyésztés és a húsipar állam felé fizetendő költségei, mint például a hatósági díjak, az állatorvosi vizsgálatok, az állati hulladék megsemmisítése és még sorolhatnánk, jelentősen magasabbak, mint az előbb említett országokban? Mert a magasabb árnak sajnos nemcsak az az oka, hogy a magyar legelőn drágábban hízik a marha, hanem az, hogy az á llam által beszedett összegek magasabbak, amit végső soron a magyar ember fizet meg, ha egyáltalán megveszi a magyar terméket, mert van annál olcsóbb külföldi. Tisztelt Miniszter Úr! Hogyan lehet versenyképes a magyar húsipar, hogyan versenyezhet más uniós államok termékeivel, ha önök, ígéretükkel ellentétben nem biztosítanak fedezetet az állati hulladék megsemmisítésének támogatásához? Ha a költségvetés számai szerint önök a tavalyinál magasabb hatósági díjakat akarnak beszedni? Miniszter úr, hogyan lesz v ersenyképes a mezőgazdaság, amikor ennek az egyik kerékkötője éppen a magyar állam? Hogyan fog így virágozni a magyar mezőgazdaság? Lehet, hogy megint olyan ígéretekkel állunk szemben, amit nem képesek vagy nem akarnak betartani? Várom megtisztelő válaszát . (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Az interpellációra Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszol. GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvisel ő Úr! Mivel én több évtizede foglalkozom az állattenyésztéssel, ellentétben azokkal, akik csak beszélnek róla (Derültség az MSZP soraiban.) , ezért pontosan és jól tudom, hogy milyen gondok és problémák vannak ezen a területen. Én is elítéltem azt az összet ett és nagyon nehéz problémát, hogy 53 százalék a növénytermesztés aránya és 47 az állattenyésztésé, de ez 1520 év alatt jött létre. (16.50) Ennek egyik pillanatról a másikra való megváltoztatása nyilván hiú ábránd, de el kell indulni ezen az úton, és meg kell valósítani, egyharmad legyen a növénytermesztés és kétharmad az állattenyésztés aránya. Azt gondolom, hogy a költségek között, amit ön említett, ehhez számos más költséget is hozzá lehet tenni, így például annak a munkabérterheit, az energiaterheket, amelyek nagyonnagyon hosszú
