Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz):
444 képüzenetek is egy évig tárolásra kerüljenek. No, az egyik most bekövetkezett, itt van előttünk, el kell látnunk biometrikus adatokkal az egyik legfontosabb okmányunkat. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja egyébként osztja az adatvédelmi biztos aggályait, aki már többször felhívta a figyelmünket arra, hogy a biztonságos környezetre való törekvés könnyen maga után vonja a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos korlátozását. Hadd idézzek tőle: “Aggályosak azok az uniós polgárok biztonságára hivatkozó terve k is, melyek szerint minél több azonosítóval ellátott okmányt kell kiadni és nagy központi nyilvántartásokat kell létrehozni, holott sokan tudják, hogy a világban bekövetkezett nagy terrortámadásokat a legtökéletesebb azonosítási módok mellett sem lehetett volna megakadályozni.” Tehát a biztonság és az adatvédelem kapcsolata arányainak, egymás mellett létezésének a meghatározása rendkívül fontos, mert nem kell és nem szabad alapvető szabadságjogainkat feláldozni akkor, ha ezzel a biztonság vagy a biztonságt udat szintjét nem erősítjük, nem növeljük. Ma nemcsak Magyarországon, hanem Európában, sőt az egész világon az a kérdés vár megválaszolásra, hogy a biztonságérzet növelése milyen mértékben járjon együtt alapvető jogaink feladásával. Az új nyilvántartási re ndszerek felállítása, adatrendszerek összekapcsolása, a személyi azonosítók egyre növekvő száma mind az államok ellenőrzési lehetőségeit bővítik, tegyük hozzá: anélkül, hogy igazolva lenne a nemzetközi bűnözésre gyakorolt kedvező hatása. Valamennyien ismer jük azt az esetet, amikor az Egyesült Államok már a repülőgépek felszállását megelőzően utaslistát kért azoktól az országoktól, melyek területét a repülőgép elhagyta, ugyanakkor a napi híradásokból arról is értesülhettünk, hogy most fedeztek fel egy másfél kilométer hosszú alagutat az Egyesült Államok és az egyik szomszédja között, amelyen a drogszállítók nyilván nem csiplemezzel ellátott útlevéllel közlekedtek. Egyébként a jelenlegi útlevelünk is rendelkezik egy gépi olvasásra alkalmas adatsorral, de úgy t űnik, hogy a biometrikus jel elhelyezésével valóban nem tudunk várni. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy magyar útlevelekről hozunk rendelkezéseket. Amikor a Magyarországot fenyegető veszélyekről beszélünk, akkor mégiscsak a hozzánk külföldi útle véllel érkezők útleveleinek az azonosítására kell nagyobb súlyt fektetni, hiszen a magyar útlevélnek az a lényege, hogy azzal a magyar állampolgár tipikus esetben külföldön igazolja magát. A magyar útlevél adatbázisát, adattartalmát egy külföldi ország rés zére adjuk át azzal, hogy az útlevelet bemutatjuk a külföldi hatóságoknak. Ha ezeket az adatokat digitális módon egy kis lemez tartalmazza - és itt a fénykép jelentené a biometrikus azonosítót , akkor ez az adatbázis önként átadásra kerül a külföldi orszá g részére, s nemcsak az Európai Unió tagállamai részére, hanem harmadik ország részére is. Vagyis azért kell különösen figyelni az adatvédelmi előírásokra, mert hiába hozunk mi akármilyen adatvédelmi törvényeket, azt az adatbázist, amelyet elektronikus úto n elhelyezünk a csipkártyán, külföldi országok rendelkezésére bocsátjuk az útlevél bemutatásával és a csip elektronikus adattartalmának a leolvasásával. Az idő lejárt. Ismét fogok majd jelentkezni, hogy a végső konklúziót és a frakció álláspontjá t ismertessem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra következik Kontrát Károly képviselő úr, Fidesz. DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is enge djék meg, hogy néhány mondatot a törvény, illetve az ezt követő törvény tárgyalásának a módjára vonatkozóan elmondjak. Álláspontom szerint a Gyurcsánykormány operettparlamentté degradálja a Magyar Országgyűlést. Ennek a legszembetűnőbb jele, hogy a kormán y úgy kíván megtárgyaltatni több mint tizennyolc törvényjavaslatot az Országgyűléssel - amelyek közül több kétharmados többséget igényel az elfogadást illetően , hogy nincs mód a törvényjavaslatok érdemi megtárgyalására, nincs mód arra,
