Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A digitális műsorterjesztés szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz):
433 egyharmada hagyományos antennával csak három csatornát, a magyar 1et, a magyar 2t és a Duna Televíziót tudja fogni. A digitális televíziózás nekik hoz majd igazán forradalmi változást. Olyan infrastruktúra lé tesülhet hazánkban, amely többek között lehetővé teszi a hozzáférést a szélessávú adatszolgáltatásokhoz, lakóhelytől és társadalmi helyzettől függetlenül bárki számára. Ez a technika tehát az esélyegyenlőség szempontjából is fontos. Az információs hátrány csökkentését is szolgálja majd, hiszen mindenki számára elérhetővé válik, hogy otthon, a tévéfotelből hozzáférjen ugyanahhoz az információhoz. Bízom abban, hogy képviselőtársaim is úgy ítélik meg, hogy akkor döntünk helyesen, ha a digitális átállásra a leh etőséget megteremtjük, ha mielőbb minden akadályt elgördítünk a digitális átállás elől. Az MSZPfrakció ezért támogatja és elfogadásra javasolja a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : H ozzászólásra következik Sági József képviselő úr, Fidesz. SÁGI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagy jelentőségű törvényt tárgyalunk, ehhez nem fér kétség, hiszen a digitális átállási törvény elfogadásával hazánk is végre megindul azon a z úton, amelyet napjainkban talán leginkább az Egyesült Királyság jelképez. Láthatjuk, hogy például a brit BBC esetében már nem közszolgálati műsorszolgáltatásról beszélhetünk, hanem a digitalizációnak köszönhetően egy integrált közszolgálati tartalomszolg áltatási rendszerről, amelyben a hagyományos műsorszolgáltatási elemeket különböző egyéb, digitális, részben interaktív, a digitális műsorszolgáltatási rendszeren, illetve az interneten keresztül elérhető tartalmak egészítik ki. Tehát a törvény jelentősége ez, ezt mi is felmérjük. Azonban az a szerencsénk, hogy a kormány is ezt állítja, mégis igaza van. Olyan helyzet állt elő, hogy véletlenül a kormány is eltalálta a jó választ, viszont fel kell tennünk a kérdést, hogy akkor mi az oka ennek a nagy sietségne k. Miért nem lehetett ezt korábban előkészíteni? Miért most, a kampányfinisben, a hajrában kell ezt előhozni kapkodva, sietve, izzadva? Elmondtam az előbb is már: nem volt a korábbi törvényelőkészítő szakaszban politikai egyeztetés. Most már persze lett e gykettő, és az is világos, hogy vannak alkotmányossági aggályaink a törvénnyel kapcsolatban, hiszen a kormányzat legalább 3, mi viszont legalább 810 helyen vélünk felfedezni olyan passzusokat, olyan szakaszokat, amelyeket kétharmados törvény szabályoz. E zt viszont nem könnyű megkerülni, még egyszer hangsúlyozom. Nos ez, valamint a tárgyalás egész szisztémája arra utal, hogy a szocialista rezsim a parlamentet csupán játékszernek tekinti. Súlyos aránytévesztéssel, a parlamentarizmus lebecsülésével állunk sz emben tehát. Pedig még sok munka vár ránk. Ki kell dolgozni ugyanis az új tartalomszolgáltatási rendszer tartalomszabályozási oldalát is, hogy egy valóban koherens jogi szabályozási rendszer megfelelő alapját képezze egy ténylegesen fejlődőképes, új, XXI. századi interaktív médiarendszernek. A digitális televíziózás fontos lépcsőfok a digitális írástudás terjesztésének folyamatában is, hiszen általa a társadalom olyan rétegei is megismerkedhetnek az előnyökkel, akik esetleg koruknál, társadalmi vagy szociál is helyzetüknél fogva eddig idegenkedtek a számukra túl bonyolult, illetve egyéb okon nem elérhető számítógépektől és a számítástechnikától. Melyek hát azok a problémák, amelyeket mi feltétlenül szóvá kell hogy tegyünk itt, az általános vitában, vagyis ame lyek szerintünk nem illenek bele hatékonyan a szövegbe? Mindenekelőtt hiányzik a fogyasztók érdekének képviselete. Most itt nem a szakszervezetre gondolok, hanem a szöveg szellemiségéből hiányzik ez a képviselet.
