Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - Az új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
387 felzárkóztatásra, és a jelenlegi tanári képzések sincsenek összhangban a fogyatékos emberek elvárásaival. A munkanélküliség összefüggésben van a fogyatékos emberek rossz anyagi körülményeivel és a szociális juttatásokban érzékelhető megkülönböztetéssel. Az EU területén élő munkaképes fogyatékos személyek 30,5 százaléka dolgozik, ezzel szemben 20,8 százaléka munkanélküli és 42 százaléka inaktív. A munkavállalás fő problémái a következők: a munkaadók előítélete, az oktatás és a munkatap asztalat hiánya, ugyancsak hiányoznak a megfelelő munkahelyi körülmények és a pszichikai támogatás és egyéb tanácsadás. További probléma, hogy olyan segélyezési csapda állhat elő, ami nem teszi lehetővé a munkavállalást. Itt az a kényes helyzet jöhet létre , hogy a fogyatékos ember elesik a szükséges támogatásoktól, ha munkát vállal. Az EDF számításai szerint 904 euróra lenne szükség az alapszükségletek fedezésére. Magyarországon a fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkiseb b összegének 65 vagy 80 százaléka. A fogyatékos emberek az EDF tanulmánya alapján a legnagyobb hátrányokat magas kiadásaik ellensúlyozásának elmaradásában - 49 százalék , az akadálymentes közlekedés és az épített környezet hiányában - 46 százalék - s a mu nkanélküliségben - 44 százalék - látják. Ezzel ellentétben 26,7 százalék gondolja úgy, hogy kifejezetten hátrányára van az intézményi ellátás. Tisztelt Ház! A madridi szerződés egy cselekvési terv, melynek központjában azok a célok állnak, amelyeket vagy m egvalósítani, vagy legalábbis elindítani szükséges ahhoz, hogy a fogyatékos embereket észrevegyék. A szerződés alappontja, hogy a fogyatékosság emberjogi kérdés, nem szociális vagy egészségügyi. Itt is megmutatkozik egy olyan tudományág hiánya, amely fogla lkozna a fogyatékos emberekkel. Továbbá számomra elszomorító olvasni, hogy a mai napig ott tart több társadalom, hogy alapjogokat fektet le az állampolgárai részére. Összefoglalásként: arra van szükség, hogy a megfogalmazandó törvények gondolatiságát és ér tékrendszerét uralja az az elv, amit mi pozitív diszkriminációnak nevezünk. (16.00) Az önhibájukon kívül, adottságaik miatt hátrányos helyzetben lévőknek köteles a társadalom az alanyi jogon túlmutató nagyobb lehetőségeket biztosítani. Csak a pozitív diszk riminációk sorozata révén képzelhető el nagyobb társadalmi integrálásuk és az, hogy ezáltal a társadalom teljes jogú tagjává váljanak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Béki Gabriell áé a szó. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem tudom szó nélkül hagyni az elhangzottakat. Az előbb Pettkó úr olyan állításokat fogalmazott meg, amivel ez a program de facto felesel. Hogy lehet azt állítani, hogy nem vonják be a civil szervezeteket ezeknek a kérdéseknek a rendezésébe? A célok között külön bekezdés a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételével foglalkozik, kezdve az érdekvédelemmel, az érdekképviselettel. Mindannyian tudjuk, működik a Fogyatékosügyi Tanács. Éppen az érintett civil szervezetek képviseltetik magukat ebben a tanácsban, hogy az ebben a programban is hangsúlyos követelés, hogy ne kerülhessen elfogadásra törvényjavaslat vagy kormányrendelet úgy, hogy az Országos Fog yatékosügyi Tanács nem tárgyalta meg, hogy ez a program kilátásba helyezi a regionális, illetve városi fogyatékosügyi tanácsok rendszerének létrehozását. Azt gondolom, de facto nem áll, hogy a civil szervezetekre az élet ezen területén a kormány nem támasz kodik. Bár mindegyik más területén ennyire jól kialakított lenne ez a párbeszéd!
