Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - Az új országos fogyatékosügyi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KAPÁS ZSOLT (MSZP):
378 Felhívta a figyelmünket arra is, hogy ez a program az érintett érdekképviseleti szervekkel, civil szervezetekkel, az Országos Fogyatékosü gyi Tanáccsal történt konzultációsorozatban született meg. Szólt arról is, hogy annyiban újszerű a program, hogy a korábbival ellentétben nem ágazatonként megy végig a területeken, hanem a fogyatékos embereket komplex egésznek tekintve, az ember szükséglet éből vezeti le azokat a célokat, amiket megfogalmaz. A nagyon rövid bevezető után, aminek során az öt fő fejezetet érintette az előterjesztő - akit itt látok ülni , sor kerülhetett a kérdésekre, amelyek elsősorban foglalkoztatási és munkaügyi természetűek voltak a bizottság jellegéből következően. A munkába állással kapcsolatban, a fogyatékos emberek foglalkoztatási helyzetével kapcsolatosan fogalmazódtak meg kérdések, de ezen túlterjeszkedően szóba jött a felnőtt korú autisztikus fiatalok sorsa, hogy mi l esz velük az iskolából kikerülve, illetve a rehabilitáció fontossága. Volt a bizottságban olyan képviselő, aki ezt a bizonyos intézkedési tervet sürgette, minthogy ez az intézkedési terv fogja majd a konkrét feladatokat határidőkre lebontva tartalmazni. Az előterjesztő a válaszában ezekre a felmerülő kérdésekre kitért. Ezek közül fontosnak tartom kiemelni a finanszírozási kérdéseket, azt, hogy a már idézett main streaming - főáramba helyezés - olyan szemléletváltást kell, kellene hogy eredményezzen a pályáz atok kiírása során, hogy bármilyen területen is kerüljön sor a pályázat kiírására, a forrásgazda azt az értékrendszert, azt az elvrendszert, amit ez a fogyatékosügyi program tartalmaz, végig szem előtt tartsa. Azt gondoljuk, hogy csak ezzel a technikával l enne megsokszorozható az az összeg, amit ezekre a feladatokra az ország fordítani képes lesz majd. Szóba került a viszontválasz során az is, hogy a foglalkoztatás területén a rehabilitációs, információs centrumok gyakorlatilag már minden megyében kiépültek , de elhangzott az utalás arra az anomáliára is, hogy az érintett fogyatékosok - vakok, siketek, értelmi fogyatékosok, autisták - nem szívesen mennek be ezekbe a centrumokba, ők biztonságosabban érzik magukat szegregált körülmények között. Tehát utalás tör tént arra, hogy ilyen típusú problémákkal is meg kell küzdeni, miközben az integráció elvét komolyan véve, az integráció jegyében a társadalmi kirekesztés ellen lépéseket próbálunk tenni. Tehát a foglalkoztatási bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot . Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, az ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a sz ót. Kapás Zsolt képviselő úr következik. KAPÁS ZSOLT (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon nagy erényének tartom az új fogyatékosügyi programnak a szemléletét és a komplex megközelítését a problémáknak. Hogy mit értek én az alatt, hogy komplex, egy konkrét példát hadd osszak meg önökkel. Az Országos Foglalkoztatáspolitikai Alapnak egy megyei városban való projektje során öt mozgássérült fiatal került alkalmazásra egy felsőfokú intézménynél. A következő dilemmák vetődtek föl. Egyrészt a bérmegállapításnál a foglalkoztatottak lefele kezdtek alkudni, hiszen az ő minősítésüknek megfelelő járandóságuk veszélybe kerülhet akkor, ha tartós foglalkoztatás esetén bizonyos pénzösszegnél többet keresnek. A munkahelyük, ahol munkába álltak, akadálymentesítve volt, viszont az épületet kívülről tömegközlekedési eszközökkel, járdákon nem lehetett normálisan megközelíteni. Amikor a foglalkozásegészségügyi vizsgálatra került sor, akkor kiderült, hogy az intézmény foglalkozásegészségügyi orvosa emeleten, egy akadálymentesítés nélküli rendelőben
