Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
315 Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Elsőként az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Tóth Sándor képviselő úr következik, MSZP. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági vélemények ismertetése kapcsán számos markáns vélemény megfogalmazódott mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról, de a költségvetési bizottságot én mindig mértékadónak tekintem, hiszen bölcsen tudja megítélni azt, hogy a nemzetgazdaság szempontjából mi a fontos, és milyen lehetőségeket kell biztosítani ahhoz, hogy a remélt uniós források hatékonyan felhasználásra kerüljenek, hogy a magyar nemzetgazdaság ne szenvedjen versenyhátrán yt. A költségvetési bizottságban 11 tartózkodó szavazatot adtak le ellenzéki képviselőtársaim, és nem hiszem, hogy ez annak szólt, hogy ne támogatnák ezt a törvényjavaslatot, hanem annak, hogy a kormány nyújtotta be ezt a javaslatot, másodsorban pedig inká bb annak szólt ez a tartózkodás, hogy valóban egy viszonylag rövid időtáv áll ennek a javaslatnak a megtárgyalására. Valamennyi kormánypárti és ellenzéki képviselőtársam is megtapasztalta már a hatósági eljárások hosszúságának a hátrányát és az ilyen párhu zamos eljárásokból adódó időeltolódást. Vannak jó példáink is, hál’ istennek, mint hogy például a Budapest Sportcsarnok leégése kapcsán a parlament egy olyan törvényt alkotott, ami az eljárásrendet nagyban lerövidítette. Gondoljanak bele képviselőtársaim, lehet, hogy még mindig azon vitatkoznánk, hogy hol épüljön meg az új sportcsarnok, mekkora épület legyen, és ki legyen a kivitelező. Vannak rossz példáink is, amit a köztársaság parlamentje már próbált kiküszöbölni. A gyorsforgalmi úthálózat közérdekűségér ől már szóltam, hiszen egyes nyomvonalak kijelölése akár önkormányzati, akár vállalkozói, területfejlesztési, civil szervezetek, sőt egyes személyek, földtulajdonosok hozzáállása kapcsán bizony jelentős késedelmet szenvedett. Nem akarok itt utalni a miskol ci példára, ahol legalább két év késedelmet szenvedett a gyorsforgalmi úthálózat szakaszának megépítése, vagy hogy akár a 10es út elviselhetetlen forgalma milyen indulatokat tud kelteni pró és kontra, ellene is tüntetnek és mellette is tüntetnek. De vanna k olyan példák is, mint az M7es autópályaszakasz viaduktjának megépítése, ahol viszont egy hihetetlenül költséges megoldást kellett választani, azért, mert a civil szervezetek és a környezetvédők rendkívül erőteljes tiltakozása miatt ez bizony több tízmi lliárd forintos költségnövekedéssel fog járni. Ugyancsak megtapasztaltuk azt, hogy egyes környezetvédelmi hatósági eljárások, elsőfokú eljárás, másodfokú hatósági eljárás és ezeknek még a bírósági szakaszának a lejárása bizony éveket vesz igénybe olyan sza kaszokon is, amikor ez abszolút nem indokolt. Képzeljék el képviselőtársaim azt, hogy reményeink szerint 34 ezer milliárd forint infrastrukturális beruházásra és más beruházások kivitelezésére biztosít lehetőséget az Unió kohéziós és strukturális alapja, és itt bizony szigorú eljárási szabályok vannak, és ahogy miniszter úr is elmondta, nem biztos, hogy az Uniónak érdeke, hogy ezek a beruházások megfelelő határidőben elkészüljenek. Itt az engedélyezési eljárások és a kivitelezés közötti kéthárom év alatt be kell fejezni és el kell számolni a beruházásokat. Tehát elemi érdekünk az, hogy az eljáró hatóságok párhuzamosságát szűkítsük. Nem azt mondom, hogy az eljáró hatóságok számát csökkenteni kell, de rövidebb eljárási határidő mindenképpen indokolt. Jól szo lgálja a törvényjavaslat azt, hogy az eljáró hatóságok a beruházókkal, a tervezőkkel, a fővállalkozókkal már az engedélyezés időszakában felvehetik a kapcsolatot, hogy közösen beszéljék meg azt a megoldási alternatívát, ami mind a hatóság, mind a beruházó szempontjából elfogadható lesz. Természetesen ezek a források 2007 és 2013 között lesznek lehívhatók, de addig is szükséges a most elinduló beruházásokra, a költségvetésből finanszírozott vagy a költségvetés által támogatott beruházásokra is kiterjeszteni ezt a szabályt.
