Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
289 Örömmel vettük, hogy a másik módosító indítványunkat a kormány támogatta, ami arról szól, hogy a lobbistát, amennyiben írásban beadja ilyen jellegű igényét, ne kelljen k ötelező jelleggel mindig meghallgatni, mert akkor másról se szólna a döntéshozó ideje, mint hogy lobbistákat hallgat meg, mert ha én speciel lobbista lennék, és egy olyan szabály élne, ami hála istennek most már nem fog élni, ami szerint, ha én írásban bea dom az igényemet, hogy én szeretnék itt lobbizgatni, akkor kötelesek engem szóban is meghallgatni. Nem, szükség szerint az az adott döntéshozó döntse el, hogy igényt tarte a lobbista személyes meghallgatására is, vagy elegendőnek véli a korábban hozzá a l obbista által eljuttatott dokumentációt ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson. (1.50) Nos, ezeket a módosító indítványokat ajánlottam a kormány tisztelt képviselője figyelmébe, és kérem, szíveskedjen az egyedi hatósági eljárásokban folytatandó lobbite vékenység korlátozására vonatkozó indítványunkat megfontolni, és azt támogatni a szavazáskor. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nem j elentkezett, a részletes vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Ors zággyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni azt a nagy számú módosító javaslatot, ami beérkezett a törvényjavaslathoz. Ezek a módosító indítványok hasznos és fontos segítséget nyújtottak számunkra, ez nyilván a vita során is kiderült, egy részük a javas lat pontatlanságaira, hibáira hívta fel a figyelmet, míg más részük átfogóbb, koncepcionális változásokat javasolt. Már az általános vita során kiderült, hogy a frakciók mindegyike egyetért egy lobbitörvény megalkotásának szükségességével és a szabályozás céljaival, vagyis egyrészt annak biztosításával, hogy a közhatalmi döntések mögött megjelenő érdekek nyilvánosságra kerüljenek, másrészt pedig azzal, hogy az érdekérvényesítést megbízás alapján, üzletszerűen végzők eddig specifikus szabályozás nélküli tevé kenységét a jog eszközeivel korlátok közé kell szorítani, rendezve kötelezettségeiket és jogaikat. Az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatok egy része olyan koncepcionális módosításokat hajtana végre a javaslatban, amely a 2001ben az Or bánkormány által az Országgyűléshez benyújtott, de meg nem tárgyalt lobbitörvényben foglaltakhoz hasonlóan alakítaná át a szöveget. Az ellenzéki képviselők már az általános vitára bocsátásról döntő bizottsági ülésen is hangsúlyozták, hogy nem értenek egye t a törvény hatályának a jogalkalmazásra történő kiterjesztésével. Az azonban kétségtelen, hogy lobbizás, megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés jelenleg is zajlik a jogalkalmazói döntések során. A kormány célja az volt, hogy nyilvánosság elé tárja, milyen érdekérvényesítés zajlik a jogalkalmazói döntések meghozatalával kapcsolatban. Ha megfogadnánk az ellenzék javaslatát, és a jogalkalmazás teljes mértékben kikerülne a szabályozás tárgyi hatálya alól, akkor továbbra is rejtve maradna ez a roppant je lentős mértékű lobbitevékenység a köz számára. Megfontoltuk azonban azt a módosító javaslatot, amely a lobbitevékenységet hatósági eljárások, valamint a közbeszerzésekről, illetve a koncesszióról szóló törvény hatálya alá tartozó eljárások eseté n korlátozná. Támogatjuk azt a javaslatot, amely úgy rendelkezik, hogy lobbitevékenység folytatása a felsorolt eljárások esetében csak a mérlegelési jogkörbe tartozó ügyekben lehetséges.
