Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
261 amire, mondjuk, felhatalmazásuk lenne önöknek, hanem pénzügyi kényszerek alkalmazásával történt, ami történt. Aztán a közlekedési nehézségek fokozása. Az oktatás világában büntető normatíva bevezetése. A 2006os költségvetési törvény a szociális intézményeket kényszeríti be egy járási szervezetbe. Ferge Zsuzsa, ennek a területnek abszolút tótumfaktuma, a szociális kérdések nagyasszonya ebben az országban, egy Ferge Zsuzsa, akit a m iniszterelnök kér fel tanácsadójának, ő is felemeli a szavát az ellen, amit tettek, mégis megtették a költségvetési törvényben. Ilyen előzmények után semmi másra nem számítottam, mint egy ilyen előterjesztésre. Csak azért nem értem az egészet, mert én is t udom, hogy mi az, amit Glatz akadémikus úr csinált, de nemcsak az akadémikus, hanem az a nagyon sok hozzáértő ember is, akik az Akadémia regionális kutatóintézményeiben nyilvánvalóan a keze alá dolgoztak. Végigszántották az országot, több helyen egyeztette k. Sokan sok energiát beleöltek abba az előterjesztésbe, amit önök egy kormányülésen azonnal félredobtak - számomra rejtély, hogy miért , és behozták ezt a minősíthetetlen anyagot, amit elkereszteltek Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsnak. Szerintem ez a tanács semmiképpen sem nemzeti, mert ennek a tanácsnak az összetétele egy emberen múlik - s itt ellent kell mondanom Kis Zoltán képviselő úrnak , a jelenlegi miniszterelnökön, aki hat évre előre eldöntheti, hogy kik kerülnek be ebbe a tanác sba. Ugyanis mi van itt leírva? Az Akadémia, mint egy jeles testület javaslatot tesz. Nem arról van szó, hogy elfogadják az Akadémia javaslatát, hanem arról, hogy a kancelláriaminiszter elmegy boltolni az Akadémia vezetőjéhez, egyeztet vele - ez van itt le írva , és ha ezen az egyeztetési szűrőn is átesnek a jelöltek, akkor a miniszterelnök esetleg felkéri őket. Nézzék meg a következő megalázó lépést, amit ebbe a törvénytervezetbe beépítettek! Amikor ez a testület összeáll, és megválasztja az elnökét és az alelnökét, hogyan lesznek ezek végül is funkcióba helyezve? Ha a kancelláriaminiszter elfogadja, gyakorlatilag egyetért a választás eredményével és ő erre javaslatot tesz, akkor a miniszterelnök felkéri az egyébként már megválasztott embereket arra, hogy l ássák el az elnöki vagy az elnökhelyettesi teendőket. Ez több mint megalázó, és önök erre azt mondják, hogy ez egy nemzeti testület. Nemhogy az Országgyűlés közelébe nem kerül ez a testület, hanem egyértelműen a miniszterelnök rángatja ezt a testületet! Ha t éven keresztül, azaz két kormány működése alatt dolgozna ez a testület, és ezt keresztelik el önök nemzetinek! Talán csak azért tették, hogy meg tudják különböztetni a kormány jelenleg is működő vidékpolitikai kabinetjétől. Ugyanis ez az intézmény ugyanú gy a kormány igazgatási rendszerébe integráltan működik, és a vidékpolitikai kabinet mellett majd egy nemzetinek elkeresztelt vidékpolitikai tanács is működne. Semmi mást nem csináltak önök, mint hogy feltalálták a faluparlamentet a kormányzati igazgatás s zintjén. Csakhogy ez nevetséges! Az a faluparlamenti rendszer, amit mi létrehoztunk vidéken a választókerületek szintjén, nyilvánvalóan hatáskör nélküli intézmények összessége volt. Beszéltettük az embereket, meghallgattuk az álláspontjukat, kikértük a vél eményüket. Most önök a kormányzat igazgatási rendszerébe integrálva gyakorlatilag föltalálták a faluparlament intézményét. Hatáskör nélküli testületet hoztak létre. Felolvasom a törvénytervezetből, hogy mi az, amit a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács tenne: he lyzetfelmérést és tanulmányokat készít, közvetít, közreműködik, véleményez, de itt már nem minden esetben, mert az izgalmas kérdésekben - ezek a d) pontban vannak felsorolva - csak akkor véleményezhet, ha a kormány erre felkéri. Aztán állást foglal és figy elemmel kísér, sőt még önkormányzatokat is megszólíthat és tájékoztatást kérhet. Csak amit felolvastam, az is jelzi, ez nemhogy egy hatáskörszegény, hanem egy hatáskörhiányos testület. Egy látszattestület. Ugyanakkor beleültetnek 23 embert, akik tagként va nnak benne ebben a testületben. Most nem sorolom fel, hogy honnan verbuválódnak, de a 23 mellett 10 más tagja is van ennek a testületnek, akik tanácskozási joggal vesznek részt a munkájában - nyilvánvalóan ott is lesznek , többek között a miniszterelnök. Ezek szerint a miniszterelnöknek is van energiája arra, hogy hatáskör nélküli testületekben múlassa az idejét. Tehát 23 plusz 10 fő, az már 33, és a törvény még azt is megengedi,
