Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BAJA FERENC, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
234 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára n em kerül sor, következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk. A Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Soron következik a Gazdasági és Szociális Tan ácsról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/18877. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/18877/14. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Baja Ferenc államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, tízpe rces időkeretben. Az államtitkár urat illeti a szó. DR. BAJA FERENC , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány programjában célul tűzte ki az érdemi párbeszédet, a folyamatos érdekegyeztetést a sza kszervezetekkel, munkaadói érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel, valamint partnerséget ígért és kért a tudomány képviselőinek. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2002. július 26án megállapodás született az érdekegyeztetés megújításáról és ennek ke retében gazdasági, szociális tanács létrehozásáról. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy az előző kormány idején már működött egy hasonló funkciójú, az Országos Érdekegyeztető Tanácsnál szélesebb összetételű testület, a Gazdasági Tanács. A Gazdasági és Szociális Tanács 2004. augusztus 24én alakult meg a gazdaság, a munkavállalók, a civil társadalom és a tudomány képviselőinek részvételével, egy hosszú, az érintettek bevonásával történt szakmai előkészítő munka eredményeként. A testület 2005. február 25ei ülésén konszenzussal elfogadta alapszabályát, amely rögzíti feladatát, összetételét és működésének főbb szabályait. A Gazdasági és Szociális Tanács, hasonlóan az Európai Unió tagállamaihoz és más fejlett országokban működő testületekhez, konzultatív fó rum, amely véleményeket, ajánlásokat és állásfoglalásokat fogad el. Működésének nincs közvetlen hatása a parlament munkájára, a Gazdasági és Szociális Tanács a társadalmi párbeszéd intézménye, és nem a törvényhozás második kamarája. Az általa elfogadott ál lásfoglalásoknak és ajánlásoknak, véleményeknek nincs jogilag kötelező ereje, ezek figyelembevételét az állami döntéshozók részéről a képviselt elvek, célok társadalmi és gazdasági jelentősége és hosszabb távon magának a Gazdasági és Szociális Tanácsnak a tekintélye biztosítja. A Gazdasági és Szociális Tanács, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács viszonya rendezett, jogosítványaik tartalmukat és jellegüket tekintve is határozottan elkülönülnek. A Gazdasági és Szociális Tanács alapvető funkciója a gazd aságot és a társadalmat érintő átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák rendszeres vizsgálata és az ezek kezelésére javasolt nemzeti stratégiák megvitatása, ideértve a gazdasági és szociálpolitikát, a munkaügyet és foglalkoztatáspolitikát, a társadalo mbiztosítást és az egészségügyet, illetve az Európai Unió vonatkozó stratégiai kérdéseit, illetve minden egyéb olyan stratégiai kérdést, amellyel a GSZT foglalkozni kíván. A kormány és a Gazdasági és Szociális Tanács alapítóinak egybehangzó szándéka és egy üttes törekvése volt, hogy a testület független, pártpolitizálástól mentes és kormányzati ciklusokon átívelő intézményként jöjjön létre. A függetlenség és politikamentesség számos garanciális eleme már az alapszabályban rögzítésre került. Ilyen garanciális elem egyebek mellett, hogy a mindenkori
