Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
221 önkormányzatok kezéből nem esik ki állami építésügyi hatóság esetében sem a településfejlesztés irányítása, hiszen kezükben van a településrendezési tervek, építésügyi szabályzatok készíttetése, amelyek jogszabályként kerülne k megállapításra, és ezek kötik az építésügyi hatóságokat. (20.20) A következő javaslatom a következő, 49. ponthoz született meg, ez így hangzik: “továbbá a műemlékvédelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön szabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják.” Ennek indoklása az, hogy nem célszerű az építésügyi hatóságokat kettőzni. A megfelelő színvonalra fejlesztett körzeti építésügyi hatóságok - ami az egyes városokhoz telepített kevesebb számú hatóság esetén törvényszerűen be fog következni - el tudják látni a műemlékekkel kapcsolatos hatósági feladatokat is, jobban, mint a kulturális örökségvédelmi hivatalok. Végezetül az ajánlás 56. pontjához nyújtottam be módosító javaslatot, amelynek l ényege az, hogy az építésügyi szakma adjon ki egy úgynevezett szakmai fogalomgyűjteményt, amely tartalmazza az úgynevezett bizonytalan megfogalmazású fogalmakkal kapcsolatos állásfoglalásokat. Az építésügyi törvényben és az építésügyi jogszabályban alkalma zott fogalmak jelentős hányada ugyanis kiérleletlen. Nyilvánvalóan ezért van az, hogy a jogszabályokban gyakran rokonértelmű szavak, kifejezések alkalmazására kerül sor, ami a jogalkalmazókat elbizonytalanítja. Itt mire gondolok? Például szerepelnek ilyen megfogalmazások a törvényben, hogyan lehet a telekalakítást építési munkának meghatározni. Az építmény fogalmában olyan lehetetlenség szerepel, hogy az építmény olyan műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve az azok fel etti légtér megváltoztatásával jön létre. Kérdés: vegyileg változnake meg, vagy esetleg fizikailag? És még sorolhatnám ezeket a példákat. Tehát azt gondolom, az építésügyi szakma nagy örömmel fogadná ezt a fogalmi gyűjteményt, amely tisztába teszi ezeket a bizonytalanságokat. Kérem képviselőtársaimat, hogy az itt elhangzott és a módosításokban szereplő indokok alapján szíveskedjenek támogatni módosító javaslataimat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérde zem, kíváne még valaki részt venni a vitában. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, így a részletes vitát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Kolber István tárca nélküli miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. A mi niszter urat illeti a szó. DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni a módosító indítványokat, amelyek nagy számban érkeztek a törvé nyhez. Egy olyan törvény módosításáról van szó, ami az életünket nagyon széles körben meghatározza, hiszen az épített környezet körülvesz bennünket, hosszú évtizedekre, évszázadokra határozza meg a település, az ország arculatát. Az életminőséget befolyáso ló kérdésről van szó. Az építési törvényt széles körben módosítja a tervezet, hiszen részben a pontosító szabályokkal, részben olyan új intézmények bevezetésével, mint például a biológiai aktivitásérték szabályozása vagy a kártalanítási szabályok rendezése , a településrendezési szerződés új intézményének a bevezetésével, a szakértők, a tervellenőrök felelősségével, a kiviteli tervek ellenőrzésével, az építtető felelősségének a rendezésével - és folytathatnám tovább, hogy mi mindennel egészült ki - pontosító dott ez a törvény, amely hitünk szerint az előkészítés hosszadalmas volta, a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés alapján egy hatékonyabb és jobb törvény; az érdekeinket jobban szolgáló törvénnyel rendelkezik majd az építésügy, az építésipar. Ez annál is fontosabb, mert ismételten utalnom kell a II. nemzeti fejlesztési tervre, amelynek kapcsán megháromszorozódik az építési munka, az építésügyi feladat is, és így
