Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélküli miniszter:
215 is fel kell készülnünk, amely kihívások törvényszerűen jelentkeznek egy ilyen határkikötőből adódó funkció megsze rzése kapcsán. Itt csak két dolgot említek: nem túlzás talán azt mondani, hogy az a migrációs nyomás, amely érinti az Európai Uniót, az elkövetkezendő időszakban sem fog gyengülni, és ennek az egyik célterülete lehet a maga természetes módján minden határk ikötő, márpedig ez az ország legnagyobb határkikötője lesz, az ilyen típusú nyomás pedig közegészségügyi kihívásokat is jelenthet ennek a térségnek. Ezeknek a kihívásoknak pedig nem Budapesten és máshol kellene megfelelni, hanem ott, ahol ezek a kihívások jelentkeznek. Talán ezek lehetnek azok az érvek, amelyek miatt azt mondhatom, hogy megfontolhatja a kormányoldal is, még az utolsó pillanatban támogatást adhat a térség és az ország szempontjából is - azt gondolom - fontos beruházásnak. Mindenképp a támoga tását várom a jelenleg itt lévő képviselőknek, de azt gondolom, hogy Nyul István képviselő úr vagy Puch László képviselő úr, akik ebben a térségben élnek, egyéni képviselői a térségnek, biztos, hogy pozitívan fognak hozzáállni ehhez a beruházáshoz, és talá n ha az én érveim sekélynek bizonyultak, az ő érveik talán még meggyőzhetik önöket, hogy a mohácsi kórházat emeljük a támogatott beruházások közé. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel tö bb felszólaló képviselőtársam nem jelentkezett, ezért a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Megadom a szót Kolber István tárca nélküli miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. KOLBER ISTVÁN tárca nélkü li miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos törvény általános és részletes vitáján vagyunk túl, a címzett támogatások az önkormányzatok legnagyobb beruházásait segítik és támogatják. Ha az elmúlt két ci klus időszakát végigtekintjük, akkor örvendetesen nőtt az önkormányzatok címzett támogatásaira fordított költségvetési összeg, illetve növekedett az önkormányzatok száma, amelyeket a parlament támogatott. 2006ban 72 címzett támogatással számolunk 63 milli árd forint értékben. Azt gondolom, hogy a mozgásteret növeli tulajdonképpen az az új szabályozás, amelyik az áfakulcsnak a csökkentéséhez kötődik, hiszen a törvény lehetővé teszi azt, illetőleg egy módosító indítvány, amelyet támogatunk, lehetővé teszi azt , hogy az áfamegtakarításból eredő forrásokkal az önkormányzatok a jogszabályi feltételeknek megfelelően számoljanak, illetőleg gazdálkodjanak. Egy ilyen törvény előkészítése, döntésre történő előkészítése nem könnyű feladat. Nem könnyű feladat, hiszen ren geteg pályázat érkezett be a 2006os címzett támogatásokra is, majdnem 250 önkormányzattól, a források miatt nyilvánvalóan sorolni kell az ilyen döntéseket. Tehát ez egy felelősség is. Ahogy már itt elhangzott, az ágazati és a regionális rangsorok figyelem bevételével határoztuk meg azt, hogy mely igényeket elégítjük ki, és messzemenően figyelembe vettük azt, hogy az elmúlt időszakban az adott térségben milyen támogatások voltak, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a támogatások, illetőleg hogy az önkormányza tok, pontosabban: a megyék nagyságához igazodjon a támogatott címzett igényeknek a száma. Így mindenképpen fontos jeleznem magamnak is azt, hogy nyilvánvalóan ezek a javaslatok akkor állják meg igazából a helyüket, ha figyelemmel vagyunk arra, hogy a parla ment már elfogadta a költségvetési törvényt, tehát most egy adott kereten belül kell hogy gondolkodjunk. Újabb javaslatokat úgy lehet befogadni, ha megjelöljük azt, hogy mi helyett vagy milyen források csökkentésével lehet kielégíteni ezeket az igényeket. A felvetett igények nyilvánvalóan jogosak, hiszen az önkormányzati intézményeknek a felújítása egy fontos feladat, és hosszú évtizedes adósságaink vannak, amelyeket szeretnénk pótolni. Nagyon
