Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2005. december 19 (282. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
19 akartam elmondani, túl sok olyan része van ennek a költségvetésnek, amelyre büszke lehetnék, hogy most így e lmondhatom önnek. Képviselő Úr! Van magyar speciális szakasz, mi több, éppen erre a szakaszra hivatkozva Budapest, KözépMagyarország épülni fog, és példának okáért a régió legnagyobb kongresszusi központja fog Budapesten épülni. Köszönöm szépen a kérdését . (Taps az MSZP soraiban.) (13.50) Ha meg az a vita közöttünk, hogy kicsi az ötezer fős kongresszusi központ, akkor várom erre vonatkozó módosító indítványát. (Derültség az MSZP soraiban.) Mi mennyi? Az Európai Unió költségvetése éppúgy több fejezetre tago lódik, mint a magyar költségvetés, időnként a fogalmak nem azonosak, de a lényeg ugyanaz. Nem érdemes összekeverni, frakcióvezető úr, sokévi politizálás után és az európai uniós tagság másfél évét követően a felzárkóztatást, vagy ahogyan ezt mondják, a koh éziós költségvetést az összes, Magyarországnak jutó nemzeti támogatással. Tudniillik csak egyetlenegy dolgot mondok: van legalább még egy nagyon jelentős összeg, ez pedig a mezőgazdasági támogatás. Azaz annak is igaza tud lenni, aki azt mondja, hogy Magyar ország felzárkóztatási célokra 2223 milliárd eurót kap. Ez egy igaz állítás, csak érteni kell, hogy ez az úgynevezett kohéziós alap. És annak is igaza van, aki összességében azt mondja, hogy Magyarország többet kap, mint 30 milliárdot, hiszen az összes ne mzeti támogatás, beleértve az agrártámogatást, a földalapú és piaci támogatást, valóban - nagyságrendet mondok - 3536 milliárd euró körül van mindennel együtt. Azaz ismerni kell ezt a költségvetést, mielőtt az ember nekiáll kritizálni a mondanivalót. Háro m… (Szórványos taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Vezényeljél! - Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselőtársaim, kérem, hogy a miniszterelnök urat figyelemmel hallgassák! Minisztere lnök úr! GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Köszönöm szépen, házelnök asszony. Három: az európai uniós támogatásoknak picit hasonló a szerkezete, mint mondjuk, a személyi jövedelmeknek vagy mint például az örökségnek - ne értsék félre! Az emberek megkülönbö ztetik, hogy mennyi a bruttó jövedelmük és mennyi a nettó jövedelmük, merthogy a kettő között ott van az adó. Vagy másképp: ha valaki örököl valamit, akkor az még nem az ő öröksége, mert azt terheli egy örökösödési illeték. Ha az egyes javaslatokat egymás mellé tesszük, akkor nem elég abból kiindulni, hogy mennyi lenne a Magyarországnak jutó támogatás, amely Brüsszelből jön, hanem ahhoz, hogy megkapjuk, Magyarország jól járe vagy kevésbé jár jól, meg kell nézni, hogy mennyi az a nemzeti teher, ami az egyes szabályozások mellett ehhez képest még jár. Azok, akik tehát összekeverik a Magyarországnak jutó összes támogatást azzal, hogy mennyi Magyarországnak, így hívják ezt, a nettó pozíciója - mint egy munkavállalónak, hogy mennyi a nettó fizetése , ők tévedne k. Tudniillik az egyes javaslatok között, frakcióvezető úr, nem egyszerűen csak az a különbség, hogy mondjuk, az Európai Parlament vagy a luxemburgi elnökség mit javasolt, mondjuk akkor úgy, bruttó támogatásnak, hanem mit javasolt ehhez a bruttó támogatásh oz járó tehernek. Magyarországnak nem az volt az érdeke, hogy a legnagyobb bruttó támogatást kapja, mint ahogy a legtöbb munkavállalónak sem az az érdeke, hogy a legtöbb bruttó fizetése legyen, hanem hogy a legtöbb nettó fizetése legyen, mondják a munkavál lalók, Magyarország meg mondja, hogy a legjobb nettó nemzeti pozíció legyen. Ez nem egy bonyolult számítás! (Taps az MSZP soraiból.) Az egyes javaslatok között tehát az a különbség, hogy nemcsak hogy eltértek egymástól a bruttó európai támogatá sok, hanem eltért egymástól, hogy ehhez a támogatáshoz mennyi terhet várt el viselni az Európai Unió. Egy viszonylag egyszerű kivonással lehetett megkapni ezt a számot. Azaz
