Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
146 Az évértékelés és az összehasonlítás egyértelmű eredményre vezet: felelőtlen ígérgetés vagy felelős megvalósítás - itt húzódik a határ. Felfordulás vagy nyugalom és biztonság - ez a tét, ezt kell tudnia mindenkinek, akinek fontos Magyarország. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsé ge frakcióvezetője. Parancsoljon, frakcióvezető úr! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap hallottunk arról, hogy sikerült csupa olyan emberrel találkozni, akik szerint minden borzasztó eb ben az országban, ma hallottunk arról, hogy sikerült olyan emberekkel találkozni, akik sok sikert tudnak felmutatni. Én beszéltem a többiekkel (Derültség.), vannak közöttük sikeresek, vannak közöttük persze kevésbé sikeresek, vannak nagyon szegények, vanna k olyanok, akiknek néha sikereik vannak, aztán van egy kis bizonytalanság az életükben. Ők mindmind azt gondolják, hogy a politikának alapvetően két feladatot kell megoldania: választ kell adnia mindazokra a problémákra, amelyek ma léteznek, és amelyekkel ma szembe kell néznünk - mondom, választ adni, megoldható programokat hirdetni , és természetesen foglalkoztatja őket, hogy mi lesz a személyes jövőjükkel, mi lesz gyermekeik, unokáik jövőjével. És azt gondolom, hogy nekünk csak ennyi a feladatunk, hozzá teszem, hogy ez persze nem kevés, de ez egyúttal a felelősségünk is, és az ember nem mindig találkozik azzal, hogy ezt a felelősséget mindenki felismerné. Ma nagyon sok szó esett a szegénységről, különösen a nyugdíjasok, a gyerekek helyzetéről. Nem nagyon hallottam beszélni a fogyatékosokról, megjegyzem, akikkel szemben nagyon súlyos adósságaink vannak, lássuk be. Szó volt a munkanélküliségről. Nem beszéltünk arról, hogy az egyre erősödő civil szférát hogyan lehet vajon érdemi módon bevonni a döntéshozatalb a, vagy csak arra akarjuk használni őket, hogy sorsolásokon kuratóriumokba kerülhessenek. Aztán nem beszéltünk most, bár mindig téma, hogy egyenlőtlenül fejlődött az ország, hogy számos probléma van még különböző területeken. Volt szó persze a vállalkozáso k helyzetéről, körbetartozásokról, mindig beszélünk az elvonások szintjéről, a költségvetés helyzetéről, arról, hogy többet költünk annál, mint amennyi lehetőségünk lenne, mint amennyi jövedelmünk van. Nem beszélünk arról persze, miközben mindenki mondja, hogy ezt oldottuk meg, azt oldottuk meg, ezt csináltuk, azt csináltuk, mi, amikor voltunk, akkor bezzeg azt csináltuk, hogy ez mind az adófizetők pénze. Amikor azt mondjuk, hogy csináltuk, akkor valójában ők kifizették az árát, és ez azért nagyon fontos, m ert előtte ehhez elvettük tőlük a pénzt. Arról kevésbé beszélünk, hogy vajon jól használtuke fel, hogy vajon ennyit kelle elvenni, vagy valamit tudunk tenni annak érdekében, hogy ez ne legyen így. (14.50) Amikor a jövőről van szó, akkor persze érdekes, h ogy milyen gazdaságot tudunk építeni, hogy lesze egy fenntartható növekedési pályán mozgó gazdaság, egy erős gazdaság ráadásul, magas növekedéssel, hogy mit tudunk tenni ennek megalapozása érdekében, hogy kiszámítható viszonyokat tudunke teremteni akár a gazdasági szabályozás stabilizálásával, akár az adórendszer ilyetén módon történő alakításával, hogy képesek vagyunke befektetőbarát környezetet teremteni. Még mindig a jövőnél: az infrastrukturális lemaradottságunk fokozatos felszámolása, az autópályaé pítés ügyében nagyon jól haladunk; gondoljunk csak arra, hogy a szennyvizek kezelése, a szemét elhelyezése ügyében nagyon sokat tettünk ebben a kormányzati ciklusban. De ennek folytatódnia kell, hiszen valójában ez az, ami aztán a későbbiek során a vidéket az ember számára élhetővé teszi, és vonzerőt jelent a különböző befektetők számára. Felelősségünk a környezetünkkel való foglalkozás a jövőt illetően, és természetesen a fejlesztések helyzete; mit csinálunk az
