Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2005. december 19 (282. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
108 kijelenti, hogy “A törvény előremutató elveit és követelményeit a jogalkalmazás során elsősorban az építésügyi hatóság, illetve az ellenőrzések után az építésfelügyeleti hatóság hivatott érvényre juttatni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban e hatóságok épp e feladataiknak nem tudtak maradéktalanul megfelelni.” Csak két megjegyzésem van ehhez. Az első: komolyan gondolják, hogy az építésügyi hatóságok nem hatékonyan végzik a munkájukat, illetve ellenőriznek? A második: az Étv. alapelveinek, ezekből az egyik legfontosabbnak, a példaként itt megemlített településre ndezési szabályozásnak az érvényesülése éppen nem az építésügyi hatóságokon vagy az építésfelügyeleteken múlik. Az idézett megállapítás alapvetően hibás. Az Étv. maga is rögzíti számtalan együttműködő intézmény feladatait, megszabja együttműködésük szabály ait. Ha nem hatályosul megfelelően, az nem a zömében rossz helyre telepített, széttagolt, rossz felszereltségű, rossz jogszabályi környezetben működő építésügyi hatóságokon kérhető számon, hanem azokon, akik ezt a helyzetet előidézték. Elsősorban a jogalko tás és az egymásnak ellentmondó állami szervezetek a hibásak. Jelenleg is mindenféle feladat van felsorolva az 5. §ban az építésügyért felelős miniszter feladatai között, de annak feltételrendszere még említve sincs. Még feladatul sem kapta, hogy a feltét elrendszert is hozzá kell szervezni az elvek érvényesítéséhez. Úgy gondolják, hogy az állami feladatnak a deklarált építésügyi hatóság és az építésügyi felügyelet az Étv. 46. §ában jelzett tevékenysége ellátásához az 50. §ban jelzett támogatási rendszer elegendő? Semmi változás, eddig is ez történt. Nem volt a megvalósítás eszközrendszere a felelős miniszter kezében. Az Étv. meghatározta 1997ben, hogy mikor kell a településrendezési eszközöket elkészíteni és hogyan. A fedezet nem volt biztosított, ezért a törvénymódosításokkal évről évre halogatták a határidőket. A hogyan érvényesülését pedig minden más szerv félvállról veszi, sőt arra sem vesznek fáradságot, hogy megismerjék például az Étv. 9. §át vagy az Étv. 30. §át, illetve az Étv. 31. §ának (1) be kezdése 1/d. pontját, azok előírásait, sem az állami, sem a területi államigazgatási, de zömében az önkormányzati szervek sem. (20.00) Az Étv. elhatározta az építésfelügyelet létrehozását, az illetékes miniszter a feltételrendszert is megtervezte, de azt s oha nem biztosították, elveszett valahol a PM és a BM között. Megyénként pedig egykét építésfelügyelővel markáns ellenőrzést, illetve hatékony ellenőrzést végezni rendkívül nehéz. Az Étv.tervezet készítői többször is előterjesztették a hatékony építésügy i hatóságokra vonatkozó elképzelésüket, de azt fedezet hiánya miatt mindig ki is húzták a törvény előkészítése során. Jelenleg is ez a helyzet. A törvény legutóbbi módosítása bevezette az építési munkák kezdetének bejelentési kötelezettségét, de a feltétel eket senki nem tette hozzá. Itt nem a finanszírozás az elsődleges kérdés, hanem az odafigyelés. Egyszerűen egy központilag kifejlesztett szoftvert kellett volna közreadni, amit az építésügyi hatóságok országosan azonnal kezelni tudtak volna. Az ú j tervezetben nem azt kell nézni, ami benne van, hanem azt, ami nincs benne. Nincs benne az, hogy mely szervezet az, amely biztosítani fogja az építésügyi hatóságok és az építésfelügyelet működési feltételeit, mely szerv az, amely hatékonyan ellenőrizni fo gja a településrendezési eszközök európai szintű követelményeket tartalmazó előírásainak érvényesülését. Az előttünk fekvő tervezet 36. §ában foglalja össze a tervezett változtatásokat, amelyek épülnek a jelenleg érvényes szöveg szerkezetére, alapgondolat aira, az építési munkák megkezdésének bejelentési kötelezettségét bevezető és a Ket. megalkotásával együtt járó, már életbe lépett szabályozásra. A módosítás jelentős mennyiségű új szabályozás megismerését követeli meg az építésüggyel kapcsolatban lévőktől , szerencsére azt a jobbik megoldást választva, hogy nem teljesen új törvényt terveznek alkotni, hanem stabil részeket meghagyva próbálják beilleszteni az új szabályozási
