Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - Az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MÁRTON ATTILA, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
988 gazdaság, annyira tömör, lényegre törő, és ahogy miniszter úr szóbeli kiegészítésében elmondta, ezek a gazdasági útválasztás alapelvei, amelyek egy sikeres Magyarországhoz, a továbbiakban is növekvő pályán fejlődni képes gazdasághoz és társadalomhoz alapvetően szükségesek. Nincs, aki vitatná ebben az országban, hogy egyszerre kell a gazdaság és a társadalom versenyképességében gondolkodni, ennek a javításában gondolkodni. Nincs, aki vitatná, hogy önmagában az állami bürokráciát csökkenteni szükséges, hogy szükséges egy olyan strukturális ésszerűsítés végrehajtása a közigazgatásban, a helyi önkormányzatokban, a szociális és egészségügyi ellátórendszerek területén, hogy ne sérüljön itt az öreg Európára jellemző meghatározó szolidaritás elve - ez lehet talán a sajátos magyar út, ha ezt meg tudjuk oldani , és a magyar társadalom kiszolgálása magas színvonalon, költséghatékonyan történjen meg. Szintén nem kifogásolja senki, sőt az elmúlt három év sikereinek egyik motorja és a további fejlődésünk záloga a közlekedési infrastruktúra erőteljes ütemű fejlesztése. Az adó- és járulékrendszer tervszerű átalakítása, az állami újraelosztás mértékének csökkentése szintén olyan alapelv, ami a beterjesztésben szerepel, és senki nem vitatja. (14.50) Ugyanígy támogatandó az évszázados hagyományo kra épülő, kiváló alapokon nyugvó magyar oktatási rendszer színvonalának emelése, megőrzése, korszerűsítése a köz- és felsőoktatás, valamint a szakképzés területén, ennek során a hosszú távú munkaerőpiaci elvárások szem előtt tartása, a munkaerőpiac igény einek kielégítése. Ha valami sürgető feladat, pont azon a területen, amiben Magyarország első a külföldi működő tőke befogadásának sikerességében, akkor az a humán erőforrás összetételének és képzettségének biztosítása. A hazai vállalkozásfejlesztés terüle tén előttünk álló feladat - és ezt szintén tartalmazzák az alapelvek , hogy a kedvező feltételekkel bíró nemzetközi környezetben hazai vállalkozásaink váljanak nemzetközivé, ehhez biztosítsunk támogatást, pénzt és tőkepiaci feltételeket; a hazai kis- és k özépvállalkozások fejlődése érdekében a nemzetközi normáknak megfelelő állami támogatások megadása, és ezáltal elérhető, hogy nagyobb eséllyel vegyenek részt a nemzetközi versenyben, alapvetően a környező regionális piac lehetőségeinek kihasználásában. Ala pvető cél - és nincs benne vita - a munkahelyteremtés, a hatékony foglalkoztatás előtérbe helyezése olyan foglalkoztatási szerkezetben, ami lehetőséget teremt az európai szintű bérfelzárkóztatásra és az állami ösztönzések erősítésére, a foglalkoztatási rá ta számszerűen kitűzött 7 százalékpontos emelésére tíz éven belül. Erre elég jelentős tartalékunk van; szokták a svéd példát említeni, ahol ezt 75 százalékos szintre emelték. Hasonlóan alapelv a K+F megduplázása, és egy offenzív politika az európai közös p iac által nyújtott lehetőségek jobb kihasználására. Ezt a többség támogatta, én javaslom a parlamentnek is, hogy fogadjuk el. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Márton Attilának, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményeket ismerteti. Parancsoljon! MÁRTON ATTILA , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ha a bizottsági vita során elhangzottakat egyetlenegy mondatban kellene összefoglalni, akkor azt hiszem, talán azt lehetne kijelenteni, hogy ha annak idején Írországban is egy ilyen egyoldalas 12 pont került volna az asztalra, akkor Írország valószí nűleg ma is az Európai Unió sereghajtója lenne gazdasági szempontból. De miért is lehet elmondani a bizottsági vita alapján ezt a sommás összegzést? Felvetődött a vitában, hogy bizony már 12 esztendeje annak, amikor is elkészült a magyar iparpolitikai konc epció, amelynek a valós helyzethez, a jelenlegi helyzethez, az európai uniós csatlakozásunk utáni
