Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Érd város megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
99 Érd város megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következi k Érd város megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést H/17245. számon kapták kézhez a képviselők. Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem Érd város polgármesterét és a kép viselőtestület itt megjelent tagjait, akik figyelemmel kísérik az előterjesztés tárgyalását. (Taps.) Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi pont előadójának, tízperces időkeretben. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a nap irendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Döcsakovszky Polgármester Úr! Képviselő Asszonyok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében az Országgyűlés az 50 ezernél nagyobb lakosságszámú várost meg yei jogú várossá nyilváníthatja. A lakosságszámon túlmenően e városokkal szemben támasztott törvényi feltétel az is, hogy területükön képesek legyenek a megyei önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátására, amelyről együttműködés, társulás útján is gondo skodhatnak. A megyeszékhelyek pedig a törvény erejénél fogva megyei jogú városok. Érd város önkormányzatának képviselőtestülete először a 2001. évben kezdeményezte a város megyei jogú várossá nyilvánítását. Ez a kezdeményezés ekkor nem kapta meg a kormány és az illetékes parlamenti bizottság támogatását. Érd város önkormányzatának képviselőtestülete azonban nem tett le erről a szándékáról, és megismételte a kezdeményezést, de közben egyéb erőfeszítéseket is tett, amelyről majd a későbbiek során fogok rész letesebben szólni. Érd város lakóinak száma 2005. január 1jei adatok szerint 60 125 fő, tehát jelentősen meghaladja a törvényben előírt lakosságszámot, amely a megyei jogú várossá nyilvánítás egyik szigorú törvényi feltétele. Érd város önkormányzatának ké pviselőtestülete önállóan vállalja azon feladatok többségének ellátását, amelyeket a törvény kötelezően előír a megyei jogú városok számára. Más feladatok ellátására együttműködést kezdeményezett a Pest megyei önkormányzattal. Pest megye önkormányzatának közgyűlése az érdiek kezdeményezését megtárgyalta, és egyes megyei, térségi feladatok társulásban történő ellátásával előzetesen egyetértett. A törvényi feltételek megléte mellett a megalapozott kezdeményezés érdekében indokolt volt, hogy az önkormányzat e gyéb dokumentumokkal is alátámassza a megyei jogú városi cím elnyerését. Ebből a célból Érd város önkormányzatának képviselőtestülete városstratégiát bemutató közép- és hosszú távú települési koncepciót dolgozott ki és nyújtott be 2005 májusában. Volt enn ek természetesen előzménye, hiszen szakértőkkel is folyt szakértői konzultáció annak érdekében, hogy hogyan tudna minél jobban megfelelni Érd városa azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogszabály előírt, illetve ellátás szempontjából, a közszolgáltatás ok szempontjából, amelyeket az ott élő lakosság elvár, egy magasabb kategóriájú, önkormányzati törvény szerint is egy más és erősebb jogosítványokkal, felhatalmazásokkal rendelkező várossal és önkormányzattal szemben megkívánnak. Az ismételt kezdeményezés benyújtása óta Érd városban jelentős fejlesztések történtek. A kormány, amikor Érd megyei jogú várossá nyilvánítását javasolja az Országgyűlésnek, egyrészt a megvalósított fejlesztéseket ismeri el, másrészt a városstratégiát megvizsgálva úgy ítéli meg, hog y a hosszabb távon megvalósuló fejlesztések, beruházások eredményeként a város felzárkózhat a megyei jogú városok átlagához. (19.30)
