Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - „A Gyurcsány-kormány egy évéről!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
965 tétel. Bizony, a következő évben kiadásc sökkentő tétel lesz mintegy 46 milliárd forinttal a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásátcsoportosítása egy másik minisztériumba. No persze, majd az állampolgárok több pénzt kapnak, mert ehhez a 46 milliárdhoz jövőre kapnak még másik 30 milliárdot i s, tehát nem arról van szó, hogy bárki is itt rosszul járna, hanem arról van szó, hogy ez a sor kivonul a Belügyminisztérium fejezetéből. Ugyanide tartozik az adócsökkentések hatása is, hiszen mind az egészségügyi hozzájárulás havi összegének csökkenése - ez összes szintjén mintegy 8 milliárd forint , mind pedig az áfakulcs mérséklése - ez egészében mintegy 20 milliárd forint - olyan pénz lesz, amelyet az önkormányzatoknak - mindösszesen 74 milliárd, ha összeadjuk ezeket, tehát ezt a 74 milliárdot az önkor mányzatoknak - nem kell a jövő évre kifizetni, így aztán természetesen megkapniuk sem kell. Ugyanakkor szeretném mondani azt is, hogy a Gyurcsánykormánynak és a szocialistáknak elég világos az önkormányzatok tekintetében a politikája. Négy alappillérre ép ül: az első az autonómia; a második a felelősség; a harmadik a fejlesztések; és a negyedik a takarékos - hangsúlyozom: takarékos - működés. Ha megnézzük, hogy ez az autonómia mit is jelent, kétségkívül így van, ami itt el is hangzott, hogy növekednek az át engedett bevételek, amit nem a központi költségvetés szed be és oszt újra, hanem ott helyben lehet beszedni az önkormányzatoknál, és növekednek az önálló bevételek is. Ha megnézzük, hogy a felelősség mit takar, akkor az bizony azt takarja, hogy az önkormán yzatoknak egy éppen törekvésünk és szándékaink szerinti bővülő mozgásterében nagyobb lehetőségük van a helyi problémákra összpontosítva a rendelkezésükre álló pénz- és vagyoni lehetőségekből azokat a kérdéseket megoldani, amit ott helyben tartanak fontosna k. Szeretnék egy kérdésre kitérni; úgy tűnik, hogy a gazdasági szakemberek úgy gondolják, és nemcsak Kóka úr mondott ilyet, hanem bizony a Fidesz vezető pénzügypolitikusa is egyszer elragadtatta magát, é s azt mondta, hogy kicsit sok az önkormányzatok száma. (Dr. Áder János közbeszól.) Tehát sokan úgy gondolják, hogy az önkormányzatok száma magas. Szeretném mondani, hogy mi úgy gondoljuk, hogy valamennyi településnek joga, hogy saját önkormányzatot tartson , ugyanakkor ezt az alkotmányos jogot el nem vitatva azt végig kell gondolnia mindenkinek a felelősség jegyében, hogy ez valójában hány önkormányzati hivatalt jelent, és ezek a hivatalok milyen bürokratikus költségek mellett milyen feladatokat tudnak ellát ni. Hiszen azokban a bizonyos régi szép időkben, amiről itt a képviselő úr a legelején beszélt, ’90 környékén az történt, hogy 1500 tanács helyett 3200 önkormányzat alakult, természetesen a hiányzó 1500 hivatal is azokban az években állt fel. Nem megkerülh ető kérdés a fejlesztések kérdése sem. Noha kétségkívül tény, hogy a központi kapcsolatokból származó pénzeszközök csökkenése mellett a helyi bevételek és az átengedett bevételek növekednek az önkormányzatoknál, fejlesztésre a jövő évben nagyon jelentős té telben, ahogy Baráth Etele el is mondta, mintegy 100 milliárd forint nagyságrendben az önkormányzatok már uniós forrásokból is részesülhetnek. (13.10) Ha egy picit megnézzük, hogy Magyarországon az önkormányzatok fejlesztési lehetőségei valójában mit is ta karnak, akkor azt mondhatjuk, hogy 97,7 milliárd pontosan az uniós fejlesztési forrás. Ehhez egy másik, 95 milliárd forintos társfinanszírozás és hazai fejlesztésű forrás kapcsolódik, és természetesen, mondom én, rendelkezésre áll a parlamentben már jól me gszokott, hagyományos fejlesztési forrás is, ez az úgynevezett cél- és címzett támogatás. Vagyis mindösszesen, ha összeadjuk, ez durván 255 milliárd forint. Azt mondom tehát, hogy a Gyurcsánykormány politikai alappillérei közül a negyedik, a fejlesztés és a takarékos működés ma úgy néz ki, hogy miközben a működésben valóban nagyon takarékosnak kell lennünk, ezért a megnyíló uniós források és a kormány azon törekvése, hogy senki ne essen el az uniós forrásoktól, biztosítja azt, hogy az önkormányzatok a köve tkező évben egy rendkívül nagy fejlesztési lehetőségnek néznek elébe.