Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Az Országgyűlés döntése a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 54/2002-2006. ÜB (2005. július 20-ai) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. CSIHA JUDIT, az ügyrendi bizottság elnöke:
95 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Salamon Lászlónak, a döntést indítványozó Fideszképviselőcsoport r észéről, ötperces időkeretben. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály 68. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bizottsági tagok kétötödének kérésére a bizottság meghallgatást tart. Ez a rendelkezés a mindenkori kisebbség jogait kívánja védeni, és garanciát kíván nyújtani arra, hogy a mindenkori többség ne akadályozhassa meg olyan vizsgálatok, tényfeltárások lefolytatását, melyek a bizottságok és a parlament működésének egésze szempontjából elengedhe tetlenek. Más szóval mondva, ez a rendelkezés az egyik garanciája annak, hogy a bizottság, illetve a parlament ne legyen a mindenkori kormánytöbbség dróton rángatott eszköze. A sérelmezett ügyrendi bizottsági állásfoglalás ezt a kisebbségi jogot semmisíti meg. Kérem képviselőtársaimat, ne engedjék magukat megtéveszteni attól, hogy az eseti állásfoglalás megszövegezése éppen ezt, amiről most beszéltem, és ami ennek az állásfoglalásnak a lényege, önök elől diszkréten elfedi. Ha előveszik ugyanis Lendvai Ildik ó frakcióvezető asszonynak az ügyrendi bizottsághoz intézett kérelmét, mely ezt az eljárást útjára indította, világosan kiderül, hogy erről van szó. Frakcióvezető asszony ugyanis Szijjártó Péter vizsgálóbizottsági elnök urat azért kérte elmarasztalni, mert az elnök úr a vizsgálóbizottsági ülés előkészítésében a kétötödös kisebbség meghallgatásra tett javaslatára figyelemmel járt el, és nem kérte ki a meghallgatás megtartásáról előzetesen a többség véleményét, illetve azt, amely egyes személyek tekintetében elutasító tartalommal megfogalmazódott, figyelmen kívül hagyta. Az MSZP frakcióvezetőjének kérelme tehát arra irányul, hogy mondassék ki az, hogy a kétötödös kisebbség jogán kezdeményezett meghallgatásokra csak akkor kerülhet sor, ha azzal a többség egyeté rt. Az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége ezzel az állásponttal azonosult, és ha ezt önök most megerősítik, akkor megölik ezt a kisebbségi jogot. Ne felejtsék el, bár eseti állásfoglalásról van szó, ez precedensül szolgál majd a jövőben hasonló viták eldöntéséhez. Azt pedig, hogy egy ilyen fontos kisebbségi jogot felszámoljunk, nemcsak kisebbségként, hanem mint a reményeim szerint leendő kormánypárti frakció tagjaként is rendkívül sajnálatosnak tartanám. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Nem lep ne meg, ha önök az elmondottak ellenére is megerősítenék ezt az ügyrendi állásfoglalást. Nem egyszer tették meg azt, hogy pillanatnyi politikai érdekeiknek rendelték alá a magasabb rendű alkotmányjogi szempontokat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) Minden eddigi esetben kértem, hogy ezt ne tegyék. Lelkiismereti kötelességem ezt megismételni és a jelen ügy kapcsán is megtenni, noha az eddigi tapasztalataim alapján döntésüket illetően nem táplálhatok túlzott illúziókat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a z ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Csiha Juditnak, az ügyrendi bizottság elnökének, ötperces időkeretben. DR. CSIHA JUDIT , az ügyrendi bizottság elnöke : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársai m! Az ügyrendi bizottság a jegyző úr által fölolvasott eseti jellegű állásfoglalást július 20ai ülésén 6:4 arányban fogadta el. Salamon alelnök úr érvelése szerint egy olyan precedensjellegű eseti állásfoglalás készülne, ami a jövőre nézve meghatározza az üggyel összefüggésben az eljárási rendet. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy ez a precedensjellegű, nem eseti, hanem általános jellegű állásfoglalás az 19982002 közötti időszakban született meg, amikor is a 7. sorszámú általános érvényű állásfoglalásb an a Házszabály megszorító értelmezését mondta ki az akkori ügyrendi bizottság. Szó szerint azt mondja: “A Házszabály 68. § (3) bekezdése alapján a bizottsági tagok kétötödének kérésére történő bizottsági meghallgatás elrendelése a napirendre vétel tárgyáb an hozandó döntést nem pótolja.”
