Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - „A Gyurcsány-kormány egy évéről!” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
929 Ha így gondolkodnak a nagy pártok vezetői az autópályaépítés lényegéről, hogy el lehete jutni az Adriára, ami meglehetősen nehéz helyzetbe hozza a Balatonparti vállalkozók sokaságát, akkor nagy baj van. Autópályákat azért építünk, hogy a magyar gazdaság - benne az idegenforgalom - szereplői is jobb helyzetbe kerüljenek. Ajánlom ezt mindkettőjük figyelmébe, mert tulajdonképpen a n agy áldozatokat ezért vállaljuk. Az elmúlt egy esztendőre visszatekintve: az elmúlt egy esztendő nagy kérdéseket vetett föl. Indokolt volt a kormányváltás, a Magyar Demokrata Fórum úgy véli; és szemben a Fidesszel mi nem a program végrehajtását kértük szám on a kormányon, hanem megalakulása óta következetesen arra kértük, hogy ezt a rossz programot, amivel ugyan a választást meg lehetett nyerni, de az országot abból a meglehetősen nehéz gazdasági helyzetből kimozdítani vagy a versenypozícióit az európai unió s csatlakozást követően javítani lehetneé, arra bizony ez a program nem volt alkalmas. A kérdés az volt, hogy a kormányváltást követően az új kormány és miniszterelnök úr tude váltani és tude ezekre a kérdésekre válaszokat adni. Ha nagyon le akarom egys zerűsíteni, akkor a kérdés úgy is feltehető, hogy vajon ki tude pártja fogságából a mindenkori miniszterelnök szabadulni, és merie azt tenni, amit a gazdasági kényszerek megkövetelnek, és ami a versenyképesség javítását jelenti. Visszatekintve az elmúlt egy esztendőre azt kell megállapítanunk, hogy ez nem sikerült. Ugyanúgy, ugyanazon a pályán, ugyanazon a vágányon vagy úton halad az új kormány, mint amelyiken az előd, az az előd, amelyik tulajdonképpen nem tudta az előbb felvázolt célokat elérni vagy a r eményt kelteni, hogy eléri; a mostani kormány sem tudja. Ha megnézzük a mutatókat, akkor azt látjuk, hogy az államháztartás hiánya, a költségvetés hiánya, az összes negatívum ugyanúgy jelen van, mint ahogy jelen volt az előző kormány idején is. Az a kontro ll, ami az államháztartás felett elveszett, az előző kormány elvesztette, a mostani kormány sem tudta visszaszerezni, a helyzet nem javult. Retorikában valóban bátrabb, valóban élénkebb a mostani kormány és annak miniszterelnöke, de a tettek és a kijelenté sek, a szavak nem nagyon tükröznek harmóniát. Adóreformról, adócsökkentésről van szó. Az adórendszer reformjához úgy nyúlni - mert az adórendszer egy nagy rendszernek egy részeleme , hogy ennek a nagy rendszernek a többi elemét változatlanul hagyjuk, ez m eglehetősen kétes kimenetelű vállalkozás. Ahogy ezt én már tegnap elmondtam, a költségvetési törvény benyújtásakor világossá vált számunkra, hogy ez a mostani adócsökkentés sokkal inkább a választási ígéretek halmazába sorolható, mint megalapozott intézked ésnek minősíthető, hiszen az a közel 300 milliárd forintos bevételkiesés, amit az adócsökkentés jelent, nem jelenik meg a költségvetésben, nem jelennek meg olyan források, amelyek a bevételcsökkenést kompenzálnák. Egyszerűen felelőtlen dolog így belevágni a választást megelőző esztendőben adóreformba. Ezt sokkal átgondoltabban, az államháztartás reformjával együtt kellene megtenni. A miniszterelnök úr a bátorságról beszél, és bátorság bizony ahhoz kellene, hogy a 820 ezer közalkalmazott - akik ugyanilyen lé tszámban vesznek részt a közös munkánkban - létszáma vagy csökkenjen, vagy a rendszer struktúrája változzon meg, mert a jelen kormány egyszerre produkálja a nagyon nagy szűkösség és a pazarlás tényét. Mondok erre egy példát: 820 ezren dolgoznak, és túlfogl alkoztatottság van e területen, de azért az európai uniós mezőgazdasági támogatások jelentős részét döntés nélkül kellett elutasítani, mert nem volt olyan, szakmailag felkészült apparátus, amely ezeket a döntéseket határidőre és kellő szakmai megalapozotts ággal el tudta volna végezni. Sokat beszélt a miniszterelnök úr és sokat beszélt Kóka miniszter úr is arról, hogy az Európai Unió átlagát milyen mértékben meghaladó gazdasági fejlődés tanúi lehetünk hazánkban. Ez igaz, ha az Európai Unió átlagá t vesszük. De ha a csatlakozó országok átlagát vesszük, akkor azt látjuk, hogy ott már erősen lemaradunk.
