Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - „A Gyurcsány-kormány egy évéről!” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - VINCZE LÁSZLÓ jegyző: - ELNÖK (Harrach Péter): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: - ELNÖK (Harrach Péter): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
915 A mai napon napirend előtti felszólalásra adott válaszként Gráf József miniszter úr ismertette azt a programot, amelynek értelmében 50 hektárig terjedő vásárlásra mintegy húszéves hitelt fogunk adni 3,5 százalékos kamattal, ráadásul úgy, hogy a földön kívül további fedezet nem kell. Végre a magyar gazda is úgy érezheti, hogy a mellette lévő, a határban lévő további földek megvásárlásával elérheti azt a versenyképes üzemméretet, hogy nem lesz félnivalója a dán, a belga, a francia gazdáktól, hogy ő is tud olyan hatékonyan termelni most már ezen a területen, hogy nem kell attól tartania, hogy a nagy bevásárlóközpontokban a magyar vásárlók csak a nyugateurópai versenytársak termékeit találják meg. Persze, legalább egy mondatot itt muszáj mondanom, me rt amikor a gazdaságpolitika másik területéről szoktunk vitatkozni, akkor azért ezt sokszor elfelejtjük. Nem szeretnék kinyitni egy vitát, azért nem, mert az elmúlt évek vitájából megtanultam, hogy önmagában ez a vita nem visz bennünket előre, de muszáj me gjegyeznem, hogy méltánytalanul kevés figyelmet kapott az a tény, hogy az elmúlt időszakban jelentős mértékben felerődösödött forint abban a magyar agrárgazdaságban, amely évtizedek óta abból nyerte erejét, hogy szerte Európában, szerte a világon nagyon jó exportőrként volt ismert, ez a magyar agrárium termékeiért, ugyanazért a termékért, mondjuk, nem 260 forintot kapott, amikor eladta a végén egy euróért, hanem csak 242t. Aki váltott már át eurót forintra, aki pontosan tudja, hogy a mezőgazdasági termelés nek mennyi a nyereségtartalma, az pontosan értheti, hogy ha a megtermelt árumért 260 forintot kapok, vagy ugyanazért az áruért csak 242t, ez a 18 forint, kérem szépen, több mint 5 százalék különbség. A magyar mezőgazdasági termelésnek nemigen van 5 százal ékos jövedelemtartalma vagy a legtöbb helyen alig van ennél több. Azaz azért bántó mindig a leegyszerűsítés például a monetáris politikában, és annak a meglehetősen leegyszerűsítő állításnak a vég nélküli hangoztatása, hogy az erős forint a jó forint, mert ráadásul ezt nagyon sokszor éppen azok hangoztatják, akik szeretik magukat akként beállítani, hogy ők a magyar gazdák, a magyar mezőgazdaság legfontosabb támogatói. A magyar gazdáknak nagyon sok mindenre szükségük volt az elmúlt időszakban, azt remélem, h ogy ennek jelentős részét sikerült a velünk való együttműködésben vagy megadni, vagy nagyrészt ezeket az igényeket legalább részben megadni. De többek között szükség lett volna egy olyan monetáris politikára is, amely több megértéssel van a reálgazdaság, a reálgazdaság folyamatai, a reálgazdaság jövedelemtermelő képessége iránt, mert csak ez az egy tény a magyar mezőgazdaságban tízmilliárdos nagyságrendű pótlólagos jövedelmet tudott volna teremteni. Mennyire hiányzik ma a magyar mezőgazdaságból ez a pár tíz vagy talán még ennél is több milliárd forint! És érdekes módon, úgy tűnik, hogy fontosabb volt egy, a jó ég tudja, milyen indíttatású vita a monetáris politikában, mint a megértése annak, hogy az exportra termelő magyar mezőgazdaságnak mint egy falat keny ér, annyira kellett volna példának okáért egy picivel több levegő, egy picivel olcsóbb forint annak érdekében, hogy legyen jövedelemtartalma a munkának, hogy a munka ne csak a gürcölést jelentse a vidéken, hanem a munka a tisztességesen megszerzett jövedel met is megteremtse mindenki számára. Az önkormányzatiság tizenöt éves évfordulóját ünnepeltük az elmúlt napokban. Az ünnep során természetes módon, mert erre apropó nyílott, elindult az a vita, hogy az önkormányzatoknak több vagy kevesebbe a támogatása. M egnéztem, hogy 1998ig hogyan alakult az önkormányzatok finanszírozása. Én nagyon javasolnám, hogy a mai vitában azok, akik önkormányzatról szólnak, tegyék már meg nekem azt a szívességet, hogy ők is megnézik, és hogyha van vitájuk, akkor vitatkozzanak vel em tényekben és számokban. Az önkormányzatok finanszírozása úgy alakult, hogy három olyan év volt Magyarországon, amikor nagyon kevéssel, de csökkent az önkormányzatok támogatása reálértékben. Három ilyen év volt: kettő az Orbánkormány idején, az első két év, egykét százalékos csökkenés volt csak ez, és egy a mi kormányzásunk idején, ez a tavalyi év volt, a 2004es. Mind a három esetben ez egykét
