Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 3 (250. szám) - Bebes István (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Kirobbanó siker? - avagy az országos adatokhoz hasonlóan Körmenden is drámai mértékben nő a munkanélküliek száma 2002 óta” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
843 jövőben Magyarország helyett Kínában gyártatj a le a megrendelő. Ehhez hasonló indokok alapján zárta be egységeit a közelmúltban az MSC Hungary Kft. és a Styl Rt. is. Tehát biztonság helyett létbizonytalanság uralkodik Körmenden és környékén, miközben Gyurcsány Ferenc kínai látogatásán bátran, sőt mi több, lendületesen a magyar piacot ajánlgatta az olcsó kínai termékeknek. Kérem tisztelettel, államtitkár úr, hogy válaszával győzze meg az országban élő családokat arról, hogy fontos a magyar kormány számára a hazai ipar és kereskedelem védelme. Körmend v áros polgármestereként a munkájukat féltők és munkájukat elvesztettek nevében kérdezem önt, kíváne a kínaiaknak vízumot ajánlgató Gyurcsánykormány lépéseket tenni a magyar vállalkozások piacon maradása és a magyar munkavállalók munkahelyeinek megvédése é rdekében, a kínai export növekedésével szemben. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Dióssy Gábor, a Gazdasági Minisztérium államtitkára válaszol. Parancsoljon, álla mtitkár úr! DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy először is az ön interpellációjának címében feltett kérdésre - kirobbanó siker? - adjam meg a választ. Igen, a magyar gazdaság sikeres gazdaság (Felzúdulás a Fidesz soraiban.) , a tavalyi 4 százalékos gazdasági növekedés után idén is hasonló gazdasági növekedésnek vagyunk tanúi, amely mintegy duplája az Európai Unió átlagos gazdasági növekedés ének, amint azt valószínűleg önök is tudják. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) A tavalyi évben mintegy 11 százalékkal növekedett a termelékenység a magyar cégeknél, a magyar vállalatoknál. Jelentősen köszönhető a magyar gazdasági siker az export igen erőtel jes bővülésének. Ugyanakkor a magyar gazdaságban is valóban tanúi vagyunk egy nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában elterjedt és zajló gazdasági szerkezetátalakulási, kiigazítási folyamatnak. Mi is az oka ennek az átalakítási, kiigazítási folyamat nak? Közismert, hogy a bérköltségek közötti országonkénti eltérések, például az olcsóbb ázsiai bérek és a drágább európai bérek, és a logisztikai kiadások, tehát a hosszú szállítási költségek, alapvetően meghatározzák egyegy földrajzi régió versenyképessé gét. Ez Magyarországra is érvényes. Ennek megfelelően főként a ruházati iparban, a cipőiparban, a textiliparban, de az elektronikai tömegcikkgyártásban is jelentős szerepet játszó cégek valóban egyre nagyobb mértékben helyezik ki termelésüket az olcsóbb bé rű ázsiai országokba, például Kínába, ahogy ön is említette. Még egyszer mondom, ez nem magyar jelenség, európai jelenség. Ez húzódik meg az interpellációban említett cégek döntése mögött is, azt gondolom. Ami a magyar kormányzat tevékenységét illeti a mun kavállalók megvédése kapcsán, illetve a munkahelyek megőrzésével kapcsolatban, azt tudom elmondani önnek, hogy a magyar kormány szívügyének tekinti természetesen a hazai ipar védelmét, hiszen nem is tehet mást, s minden erejével megpróbál fellépni az ellen , hogy munkahelyek szűnjenek meg, sőt mindent megtesz azért, hogy újabb munkahelyek jöjjenek létre. Ennek főbb hazai eszközei a gazdasági szabályozás egyszerűbbé tétele, az adó mértékének csökkentése, a beruházások ösztönzése, pályázatok és például a siker es Magyarország hitelprogram meghirdetése. Ezeknek az intézkedéseknek, valamint a munka világába való visszatérés támogatásának köszönhetően a munkavállalók száma nemzetgazdasági szinten, ellentétben azzal, amit ön állít, nem csökkent. Sem az egy évvel kor ábbi szinthez képest nem csökkent a munkavállalók száma, sem pedig a 2002 óta eltelt időszakban nem csökkent, sőt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év augusztusára 3,9 millió főt meghaladó szintre emelkedett a munkavállalók száma. Ezzel pár huzamosan valóban emelkedett a munkanélküliségi ráta is, aminek oka az, hogy egyre többen
