Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 3 (250. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
818 Elnök Asszony! Tisztelt Ház! H ölgyeim és Uraim! A napirend előtti felszólalás szereplői kitalált személyek, megtörtént eseményekkel való egybeesés kizárólag a véletlennek köszönhető. Gy. Ferenc, 44 éves rózsadombi lakos, foglalkozását tekintve milliárdos, fél üveg whisky és fél doboz s zivarka társaságában, vagy talán pár hónapnyi intellektuális szenvedés, pár hét írás és pár nap hátfájás után megalkotta a beszédet. (Derültség a Fidesz soraiban.) Gy. ugyanis mellékállásban demokratikus politikus, miniszterelnök M.országon. És Gy.nek az a meggyőződése, hogy demokratikus politikus miniszterelnökként neki mindig beszélnie, felszólalnia, vitáznia kell. Mindenről, ami csak az eszébe jut, és mindenhol, ahol csak megfordul. “Történelmi beszéd lesz, Klára!” - vetette oda hanyagul tulajdonostársá nak, hófehér fürdőköpenyben, nyakába vetett törülközővel - bocsánat, nem is hófehér, hanem vörös fürdőköpenyben, hiszen ez a bátorság színe , villájának 58,5 milliós uszodája felé menet. (Derültség a Fidesz soraiban.) A liftajtóból. Gy. ugyanis baloldali milliárdos, aki meggyőződéssel vallja: ha egyszer már az ember uszodát épít a rózsadombi családi villába, akkor lift vezessen a medencéjéhez. Alig telt hát el fél nap, Gy. Bbe utazott, hogy K. J. baloldali nagybirtokos rendezvényén beszédet mondjon. “Édes anyám kétszobás lakótelepi lakásban lakik, csak akkor kapcsolja be a konvektort, ha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogy számolja a gázórát, hány köbméter fogyott ebben a hónapban.” A hír hallatán a jóakaratú emberek millióinak szemébe könny szökött. Szép példája mutatkozott meg a segítőkészségnek, az összefogásnak. Az Sz.földi árvízkárosultak azonnal gyűjtést szerveztek, hogy Gy. édesanyja legalább a kis konyhájában be tudja kapcsolni a konvektor t akkor, amikor csak akarja, vagy ha fázik. De jó volt látniuk, hallaniuk az M.országban élő embereknek, hogy Gy. nem élt vissza a helyzetével. A tavalyi, mindössze 83 millió forintos osztalékjövedelméből például segíthette volna édesanyját, de nem tette. (Derültség a Fidesz soraiból.) Gy. csak úgy és csak annyit segít édesanyjának, mint M.ország valamennyi nyugdíjasának: beszél, könyvet ír nekik arról, hogy versenyképessé kell válniuk. Idősebb Gy.né alapított is egy kft.t a szomszédasszonyával. A minimál is törzstőkével megalapított kft.be, aminek az ügyvezetését is ők látják el, több millió forintos értéken apportálták az emeleti mosókonyha bérleti jogát, így adócsökkentő költségként tudják elszámolni a mosókonyha bérleti jogának amortizációját. Az elmúl t hónapokban kisnyugdíjaikból tagi kölcsönt nyújtottak a kft.nek, és az így megvásárolt új fregoli és tárcsás mosógép után pedig vissza tudták igényelni az áfát. (Derültség a Fidesz soraiban.) A kft. más nagy értékű eszközeit, a partvist és a felmosórongy okat az amortizáció után saját maguk visszalízingelik a társaságtól. A terveik között szerepel még, hogy alapítanak egy kft.vel azonos nevű luxemburgi offshore céget, amelyik megveszi tőlük a társaságot, és így egy fillér adót sem kell majd a jövőben fiz etniük. “Mindenkinek joga van tudni, hogy mit gondolok nagy közös történetünkről, az életünkről, M.országról. Hogyan látom az előttünk álló kihívásokat és lehetőségeket. Ha pedig önöknek joguk van mindezt tudni, akkor nekem, demokratikus politikusnak kötel ességem ezt elmondani, egyszerűen, egyértelműen, szembesíthetően, vitára készen.” - írta Gy. Gy.nek igaza van. De M.országban az embereknek eszü kbe jutott az is, hogy mindenkinek joga van tudni azt is, Gy. mit gondol saját rózsadombi, baloldali milliárdosi, privatizálós, beapportálós, liftes uszodás, lízingelős, offshore céges történetéről. És ha az embereknek joguk van mindezt tudni, akkor Gy.n ek, mint demokratikus politikusnak, kötelessége lenne végre ezt elmondani, egyértelműen, szembesíthetően. Végül, kedves képviselőtársaim, epilógus gyanánt. Magyarországnak nincs bérleti joga. Nem lehet beapportálni egy Klára asszonnyal közös kft.be, hogy aztán leírható legyen az értékcsökkenés. És Magyarországot nem lehet lízingelni sem, a kormányzás pedig nem kádkőbiznisz. Keserédes
