Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Borkó Károly (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Miért nézik madárnak a szatmár-beregi gazdákat?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz):
82 A képviselő úr által említett remetei FeketeKöröshíd vasbetonpályalemeze elhasználódását ideiglenesen kijavították egyébként. A végleges megoldás érdekében a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht . azonnal megrendelte a szükséges vizsgálatokat, és a pályaszerkezet kicserélése mellett döntöttek. A kiviteli tervek elkészültét követően - a legrövidebb idejű közbeszerzési eljárás lefolytatása után - a munka megkezdődhet, és körülbelül két hó nap alatt be is fejeződhet. A felújítási munka legkésőbb 2005. október 30ára elkészülhet. A híd rekonstrukciójának költségigénye mintegy 200 millió forint. Ami a Gyula és Sarkad térségében lévő két vasúti, két közúti és a kisvasúti hidat illeti, a döntéselőkészítő tanulmányok elkészültek. Tehát azt nem mondanám, hogy egy tollvonás nem történt, nyilván ez nem igaz. A kisvasúti híd elbontható; a másik két vasúti híd átépítése körülbelül 3,7 milliárd forintba, a gyulai FehérKöröshíd korszerűsítése mintegy 650 millió forintba, a remetei FeketeKöröshíd korszerűsítése pedig 1 milliárd forintba kerülne, amelyekre azonban, ahogy említettem az előbb is, pénzügyi fedezet jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre. Köszönöm szépen. Bo rkó Károly (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Miért nézik madárnak a szatmárberegi gazdákat?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Borkó Károly, a Fidesz képviselője, kérdést k íván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: “Miért nézik madárnak a szatmárberegi gazdákat?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon! BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltban megjelent KSHadatok alapján a hazai szarvasmarhaállomány az utóbbi egy esztendőben további 21 ezer darabban csökkent. Nincs ez másként Szabolcs megye szatmári és beregi részein sem, ahol a megélhetés egyik legfontosabb forrása az állattartás. Májusban több szatmárberegi település po lgármesteri hivatalának hirdetőtábláján - a területileg illetékes természetvédelmi hatóság hirdetményében - arról értesülhettek a falvak polgárai, hogy költ a haris. Ez derék! A probléma csak ott van, hogy ezzel együtt a települések rétjeinek jelentős rész én kaszálási tilalmat is elrendeltek augusztus 1jéig. A helyi lakosok megelégedéssel nyugtázzák, hogy a haris élettere örvendetesen nő, csak azt nem értik, hogy az ő egyébként is beszűkült életterüket miért csökkenti tovább a természetvédelem? Mert ugyan mit tegyen az a szatmári gazda, aki három kicsi gyereket kell hogy eltartson néhány hektár föld és néhány tehén jövedelméből, ha még ebben is korlátozzák? Tudjuk, nyithat cukrászdát Bécsben. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök a választási programjukban, ha emlé kszik, még virágzó mezőgazdaságot ígértek. Az eredményt látjuk: egyre több helyen valóban virágzik a vidék, bőven terem a parlagfű, felveri a gaz, a kökény, a galagonya a szántókat és a réteket. Kérdezem, mit tesz ön, illetve tárcája annak érdekében, hogy a szatmárberegi síkon élők is jól érezzék magukat, hogy az egyébként is fogyatkozó és öregedő szatmári és beregi falvak gazdálkodóinak élettere is növekedjék, ne csak a harisé? Konzultálte mostanában a természetvédelemért felelős minisztertársával, hogy milyen kártérítésre, kárpótlásra számíthatnak
