Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - IMRE ZSOLT (Fidesz):
784 költségvetésben az eredeti kormányhat ározat szerint 15 milliárd forint helyett csak 8 milliárd forintot biztosítottak a program ez évi finanszírozására. Az árvízvédelem elhanyagolása, az idei év e tekintetben szerencsésnek mondható időjárási viszonyainak köszönhetően, nem járt végzetes követk ezménnyel, de a romániai példát látva ennek orvoslása nem tűrhet halasztást. Ha minden a Vásárhelyiterv előírásai szerint történne, akkor a szakemberek szerint a megfelelően kiépített védvonalakon a védekezés költsége csak mintegy egyötöde, sőt talán egyt izede lenne annak, amennyit a jelenlegi állapotban rá kell fordítanunk védekezésre, ha jön az árvíz. A késlekedés tehát nemcsak elfogadhatatlan, hanem ésszerűtlen is. A másik terület, amelyet szeretnék külön is kiemelni, az a környezetvédelmi és infrastruk turális operatív program, az úgynevezett KIOP. Az ÁSZjelentésben olvashatjuk, hogy az NFH 2004. évi fejezeti kezelésű előirányzatokról készült költségvetési beszámolójában a KIOP keretében négy előirányzat tartalmazott uniós támogatást. A vizsgált időszak ban a tényleges kifizetés csak a technikai segítségnyújtási projekteknél történt meg. A 2004. évben teljesített 31,3 millió forint összeg az operatív program éves keretszámának mindössze 3 százaléka. Sajnos ez a tendencia szinte valamennyi uniós pályázati keret esetében elmondható, ami a programokat felügyelő rendszer hatékonyságával kapcsolatban vet fel kérdéseket. A KIOP rendelkezésére álló keretösszeg 112,3 milliárd forint, amelyből az irányító hatóság vezetői döntéssel támogatott projektjei közül támoga tási szerződéssel 25 lett megkötve, összesen 20 milliárd 429 millió forint értékben. Ez a 2004. évi keretnek a 78 százaléka, a teljes program tekintetében azonban csupán 18 százalék. Aztán problémát okozott az is, hogy egyes pályázatokat már januárban kiír tak, de már május 31én be kellett adni őket úgy, hogy időközben a feltételek szigorodtak, ráadásul a közbeszerzési törvény és néhány kapcsolódó jogszabály is későn lett módosítva, így a határidőkből sokan kicsúsztak, ezért elutasították a pályázatukat. Mi ndez a fejetlenség veszélyezteti a projektek kiszámíthatóságát, és ezáltal megkérdőjelezheti a program hatékonyságát is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő rövidsége nem teszi lehetővé számomra, hogy minden egyes tételt megvizsgáljak. Ezért végezetül még eg yetlen dolgot emelnék ki, mégpedig a környezeti vonatkozású új adók ügyét. Annak ellenére, hogy számos új környezetvédelmi adót bevezettünk, a környezetünk védelmére kevesebbet költöttünk, mint egy évvel ezelőtt. Ezáltal viszont a környezetvédelmi célú adó k jogszerűségét és azok társadalmi elfogadottságát veszélyeztettük. Az energiaadó bevezetése például 10,9 milliárdot hozott a költségvetésnek, de csak 1,5 milliárdot fordítottunk az energiafelhasználási hatékonyság fejlesztésére. Ez ésszerűtlen. Összegezve tehát elmondható, hogy a kormányzati zárolások, a költségvetési számoktól való eltérések egyre több pénzt vonnak el egy olyan tárcától, amely látszólag ugyan egy elhanyagolható terület, de katasztrófák esetén rögtön a figyelem középpontjába kerül, és a ká rmentesítés igen sok pénzt emészt fel. Ezért kérem a kormányzatot, hogy a jövőben ne erről a területről pótolja ki az államháztartáson ütött lyukakat, és egyben biztatnám a miniszter urat - ha jelen lenne , hogy hangosabban emelje fel a hangját a tárca és a környezetvédelem érdekében. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra következik Imre Zsolt képviselő úr, Fidesz. IMRE ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A zárszá madás a költségvetés tervezésének egy olyan állomása, amikor világos és egyértelmű visszajelzést kapunk arról, hogy milyenek voltak az év eleji tervszámok, a tervezés, egyáltalán milyen megalapozott volt a költségvetési tervezés, és a teljesítési mutatók a lapján, amelyek előttünk fekszenek, világos következtetéseket tudunk levonni bizonyos jövőbeni folyamatokról. Ha megengedik, akkor most ezekre a folyamatokra szeretnék rávilágítani az ICSSZEM fejezeti kezelésű előirányzatai tükrében, majd néhány szót szóln ék az ÁSZjelentéssel kapcsolatban is.
