Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
781 tulajdonosának többi helyiségét - garázs, lakás, tetőtér, padlástér, ez ilyen példálódzó, nem taxatív, de példálódzó felsorolás - az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alaps zabály rendelkezéseitől függően a lakással együtt vagy önálló ingatlanként kell nyilvántartani. Az óriási elidegenítési hullám során, amikor az önkormányzatok - korábban a tanácsok, aztán az önkormányzatok - készítették el a társasházak alapító okiratait, akkor bizony előfordult sok helyen, hogy a tetőteret, a padlásteret és egyéb, közös tulajdonban lévő helyiségcsoportot önálló albetétbe tették, és az önkormányzati tulajdont gyarapítva közölték, hogy az az önkormányzat tulajdona. A társasházak, ahogy megal akultak, perek sokaságát indították, és eredményesen, abban az ügyben, hogy a társasházi törvényben szereplő, közös tulajdonú helyiségeket nem lehet önállóan bealapítani. (19.20) Ebből rossz viszony alakult ki a társasházak és az adott önkormányzatok közöt t, a perek semmiképpen nem szolgálták a vegyes tulajdonú épületekben a lakosság együttélését, és a társasházi tulajdonostársak úgy gondolták, hogy az adott önkormányzatok, amelyek saját javukra hozták ezeket a külön albetéteket, nyerészkedni akarnak az ő r ovásukra, holott az lenne a helyes, hogy az elmaradt felújítások miatt ezeket a helyiségeket tényleg értékesíteni lehessen, de az egész társasház javára. Én úgy látom most ebben a megfogalmazásban és a hozzá fűzött indokolásban, hogy ez a hatályos és érvén yben lévő legfelsőbb bírósági iránymutatással, állásfoglalással ellentétben van. Van olyan legfelsőbb bírósági állásfoglalás, ami egyértelművé teszi, hogy a társasház önálló albetétekből áll, közös tulajdonú tulajdonrészeket foglal magába, nemcsak a kémény t, nemcsak a tűzfalat, nemcsak a függőfolyosót, hanem bizony a mosókonyhát, a pincéket, a lépcsőházat és a tetőtereket is. Olyan szabályokat hozzunk, ami szinkronban van az elmúlt idők joggyakorlatával, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásaival. Hozhatunk il yet is, olyat is, csak állja ki a törvényesség próbáját, mert bármelyik döntés jó lehet, előnyös lehet az önkormányzatok számára, a társasházak számára, és a társasházak és az önkormányzatok valamikor össze fogják tudni hangolni az érdekeiket, különösen, h a olyan szabályokat hozunk, ami azt a kényszert foglalja magában, hogy együtt kell gondolkodni a vegyes tulajdonú épület tulajdonosainak, függetlenül attól, hogy azok magánszemélyek vagy önkormányzatok. Erre kérem a tisztelt Házat, hogy az 5. §sal kapcsol atos témakört majd a részletes vitában szintén alaposan járja körül. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra következik Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony, MSZP. DEV ÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Hadd mondjak egy mondatot ezzel kapcsolatban, és nem a részletes vitát megelőlegezve: az újonnan épített társasházaknál lehetnek olyan esetek, amikor az építtető arra gondolva, hogy a felső szinti lakás kétszintes lakássá bővíthető, vagy majdan újabb tetőtéri lakások lehetnek ott eladásra szánva, kialakításra várva… - na, ezt jól megmondtam. De a lényeg az, hogy tetőtéri lakásokat is lehet majd építeni, tehát lehet, hogy aki most az új társasházat alapítja, eleve úgy gondolja, hogy az a padlástér majdan lakás lesz, és dönthet úgy, hogy ezt bejegyezteti a földhivatalnál. Szerintem erről szól ez a jogszabályi lehetőség, és szerintem nem érinti azokat a régi ügyeket, amikor teljesen szabálytalanul önál ló albetétbe szerkesztették a padlásteret az önkormányzatok. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra következik Kosztolányi Dénes képviselő úr, Fidesz. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) :
