Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP):
754 Köszönöm szépen. Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. Öt perce van, képviselő úr. KELLER LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. T isztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság ülésén rögtön az elején tisztáztuk, hogy ez a törvényjavaslat nem politikai tartalmú, hanem inkább szakmai törvényjavaslatként kezelhető. Éppen ezért érdemi ellenvélemény sem hangzott el azok szájából, akik gyakorlatilag mégsem biztosították támogatásukról a törvényjavaslatot. De a költségvetési bizottságban a többség természetesen általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. Ahogy az államtitkár úr is szólt arról, hogy mi a célja ennek a törvényjavaslatnak, ez két pontban fogalmazható meg nagyon röviden: egyrészt a közigazgatási hatósági eljáráshoz szóló törvényhez történő illesztés, másrészt pedig egy egységesebb jogi keret megteremtése. Ami az elsőt illeti: természetes, hogy mindkét cél érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedést. A bizottság egyetért azzal, hogy a Ket. alkalmazása tekintetében a PSZÁF által folytatott ügyfajták esetén biztosított legyen az általános normáktól való eltérés, vagyis csak akkor kell alkalmazni a Ket.e t, amit már az államtitkár úr definiált, rövidített formájában, ha ez a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Ami a második célkitűzés megvalósítását illeti, abból kiindulva, hogy a szervezetileg egységes felügyelet eltérő pénzügyi piacokra fejti ki a hatását, szükséges, hogy az ellenőrzési, engedélyezési eljárásokat egységesen szabályozza a törvény. Ez általános vélekedése volt a bizottságnak. A második kérdéskör, amit érintettünk a bizottságban, hogy a nagyobb nyilvánosság irányába tett lépésként ér tékelhető a közzétételi kör bővítése azzal, hogy a honlapon közzé kell tenni a tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét, a külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodások tényét és a jogorvoslattal kapcsolatos információkat. Ezzel az ügyfelek gyakorlatilag tájékozottabbak lehetnek, és a felügyelettel szemben pedig nyilván növekszik a bizalom, ha ez a nyilvánosságra hozatal megvalósul. A harmadik kérdéskör, amiről szó volt a bizottsági ülésen: kifejezésre juttattuk, hogy támogatjuk a díjfizetés sel kapcsolatos szabályozóváltozást, azt, hogy a pénzügyi szervezet által kitöltött, díjbevallást tartalmazó nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősüljön a jövőben. Negyedik kérdésként pedig megfogalmaztuk a véleményünket, hogy a törvényjavaslat elfogadá sával a felügyelet tevékenysége áttekinthetőbb, kiszámíthatóbb és egyértelműbb lesz. A költségvetési bizottság véleménye szerint a törvény jól fogja szolgálni a pénz- és tőkepiac, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és a magánnyugdíjpén ztári piac fejlődését. Még egyszer, ezekkel a megállapításokkal és véleményekkel a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak találta és támogathatónak ítéli a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó párt ok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Molnár László képviselő úrnak, az MSZPből. MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót , elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évben módosítottuk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt a befektetők védelme érdekében. Igyekeztünk bezárni mindazokat a kiskapukat, amik a korábbi időszakban még nyitva maradtak. Elképzelhető, hogy nem mindenben sikerült ezt még megtennünk. Az akkori időszakbeli és a mai törvénygerinc kapcsán továbbra is a pénzügyi tárgyú törvények, így most 12 törvény módosítása kerül előtérbe, elsősorban a közigazgatási eljá rási törvény átültetése miatt. Nyilvánvalóan a hitelintézeti, a biztosítási, a tőkepiaci - és nem sorolom fel, itt elhangzott már
