Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÉKESI TIBOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
743 KÉKESI TIBOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Előterjesztő! Tisztelt Országgyűlés! A számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényt módosító javaslat két nagy részből áll, egyrészt a könyvvizsgálói tevékenységet érinti, amelyről - mivel lényegében egy szűk szakmai szempontokat érvényre juttató, ezért sem a közvéleményt, sem a gazdasági szférát különösebben nem érintő szabályozásváltozásról van szó - hosszabban nem kívánnék állást foglalni; a számvitel módosításával kapcsolatos részek azonban, illeszkedve a kormányzat meghirdetett száz lépés politikájához, lé nyeges egyszerűsítési javaslatokat fogalmaznak meg. Államtitkár úr expozéjából ezeknek egyes elemei természetesen leltárszerűen kiolvashatók, én csak néhányat szeretnék kiemelni közülük. Úgy gondolom, hogy ez az adminisztratív tevékenység, a mérlegkészítés , a mérlegkészítési kötelezettség, illetve a mérlegkészítési kötelezettség tartalmában lelhető fel, különösen a kiegészítő melléklet számszaki adatai előírására vonatkozó redukció, csökkentés az, ami megtakarítást eredményez. Ugyanakkor - most már látjuk - a beadott adótörvényekkel összhangban a számviteli törvény is módosít két lényeges fejezetet. Az egyik az amortizációs politikával összhangban javítja a vállalkozások helyzetét, hiszen a beszerzett tárgyi eszközök egy időben történő azonnali elszámolhatós ága 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedik, ami százszázalékos növekmény. Ez természetesen az amortizáció költségét emelve csökkenti a vállalkozások nyereségét, így további mozgástérhez jutnak azok a vállalkozók, vállalkozások, akik a beruházásokon keresztül szeretnék a tevékenységüket bővíteni. A másik olyan terület, ami a tulajdonképpeni uniós tagsággal függ össze, részben a nyelvi nehézségek kiküszöbölése döntően azoknál a társaságoknál, vállalkozásoknál, amelyek kifelé teljesítenek, amelyeknek ki felé állnak fenn az üzleti kapcsolataik. Itt a bizonylatok idegen nyelven is - egész pontosan csak idegen nyelven - kiállíthatók. Bár látjuk az adótörvényekből, amennyiben hazai elszámoltatás, hazai ellenőrzés van és kétségek merülnek fel, akkor azért gond oskodni kell a hiteles magyar fordításról, ez tehát nem marad el. De úgy gondolom, hogy a lényegében magyar nyelvű kontaktusra nem kényszerülő vállalkozások egy újabb könnyítést, a bizonylatok idegen nyelvű kiállításának a lehetőségét is megkapták. Egy másik lényeges és fontos előrelépés az, hogy a könyveket devizában is - azaz csak devizában is - lehet vezetni. Bár itt egy viszonylag szoros korlát tűnik fel, az előző és a tárgyi év forgalmának az adott devizanemben kell lennie legalább a forgalom 75 százaléka tekintetében. Úgy érzem, hogy itt picit szigorú követelményrendszert ír elő a törvényjavaslat. Azt gondolom, rugalmasabb lehetne az, hogy a devizanem miben kerül előírásra, hiszen van két nemzetközileg nagyon is elfogadott, elismert valuta, devi za, amiben sokan forgalmaznak, ezért úgy vélem, ez kibővülhetne konkrétan ezzel a két devizanemmel, a dollárral és az euróval. Másodsorban mindenképpen előnyös lenne egy valóságban is megvalósuló kettős valutarendszer, kettős devizarendszer kialakulása, ho gy a forint mellett akár közvetlen módon is lehetne ezekkel a valutákkal kereskedni, s nemcsak a boltokban találkozhatnánk forintban és devizában is kiírt árakkal, hanem lám, lám, a könyvvitelben, a számlaforgalomban is megejthető volna ez. Ugyanakkor - mé g egyszer ideidézve a viszonylag magas, 75 százalékos előírt korlátot - elképzelhetőnek tartanánk ennél egy akár lényegesen alacsonyabb mértékű kötelezettséget a devizában való vezetés alsó korlátjaként. Ezzel együtt a költségvetési bizottság általános vit ára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja. Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. DR. HORVÁTH JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője :
