Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NÉMETH IMRE (MSZP):
717 '98ban indult meg, tisztelt hölgyeim é s uraim, és ez a program 2000 és 2004 között kellett volna működjön Magyarországon kétéves pénzügyi megállapodásokkal. Mi történt e tekintetben? Az előző kormány időszakában még a hivatal működését sem sikerült jóváhagyatni Brüsszellel. A terv ugyan elkész ült, túl sok köszönet azonban nem volt benne, hiszen ha aszerint végeztük volna a munkánkat, akkor jó, ha a pénz felét fel tudjuk használni. A hivatalt 2002 novemberében tudtuk akkreditáltatni, és akkor kiírt pályázatok mentén kezdtünk el dolgozni. Éppen e zért tartom furcsának az Állami Számvevőszék ez irányú megállapítását, amelyik a SAPARDprogram tekintetében azt mondja, hogy “Az MVH regionális és megyei egységei nem voltak felkészülve ilyen nagy tömegű pályázat feldolgozására, elkövették azt a hibát, ho gy 2004. augusztus 31én, ameddig szerződést kellett kötni, pénzügyi keret hiánya miatt a pályázatok közel felét érdemi bírálat nélkül elutasították.” Érdemes azért egy kicsit ezt részletesebben megvizsgálni! Mint említettem, 2002 őszén tudtuk kiírni a pál yázatokat, amelyek nagyságrendjében 2003ban érkeztek be. Meddig lehetett beadni a pályázatokat? Az európai uniós csatlakozás időpontjáig. Tehát vizsgáljuk meg időhorizontját tekintve az ügyet! Egy négyéves előcsatlakozási pénzfelhasználást alig másfél év alatt képesek voltak a gazdák lekötni, úgy, hogy négyszeresen túligényelték a pénzügyi lehetőséget. A pályázatok több mint felét az utolsó másfél hónapban adták be, és 2004. augusztus 31éig az összes pályázat meg lett kötve úgy, hogy 5 milliárdot átcsopor tosítottunk a nemzeti vidékfejlesztési terv pénzügyi fedezetéből, és 10 százalékkal túlvállalhattuk a rendszert, 64 milliárd forint értékű szerződést kötöttünk. Mi ez, ha nem sikertörténet, hölgyeim és uraim? Elsősorban a termelők, a vidékfejlesztés sikere , hogy négy év helyett másfél év alatt képesek voltak lekötni ezt az összeget. És ha a mai állapotot vesszük figyelembe, akkor azt tudom mondani önöknek, hogy 38 milliárd forintot már le is hívtak ebből az összegből, és egészen biztos vagyok benne, hogy a csaknem három év késlekedés ellenére az utolsó pénzügyi megállapodás záró időpontjáig, 2006 végéig az összeget száz százalékban fel is tudjuk használni, köszönhetően a 10 százalék túlvállalásnak. Tehát erre ezt a bírálatot leírni… - úgy gondolom, hogy nem a reális szemüvegen keresztül történt az értékelés. De lépjünk tovább! Az agrár- és vidékfejlesztési operatív program a folytatása ennek az előcsatlakozási ügynek. Ezt csak akkor tudtuk megkezdeni, amikor befejeztük a SAPARDprogram szerződéskötését, tehát majdnem fél év késéssel. A kerete 113 milliárd forint ennek a hároméves programnak. Nézzük meg, hogy alig több mint egy év után, nevezzük másfél évnek, hol tartunk ebben a programban! 81 milliárd forint támogatási ígérvényt az irányító hatóság jóváhagyott , tehát ezek a beruházások megkezdődtek, ezek a beruházások folytatódnak. 5960 darab pályázat érkezett be. Ez az általam említett támogatási igény valamivel kevesebb mint 3 ezer pályázatra lett kiadva. A beérkezett igények csaknem 60 százalékkal meghaladjá k a lehetőségeket. Van egy hároméves programunk, a fele idő sem telt el, több mint 70 százalékban lekötöttük, dolgozunk vele, és meg vagyok róla győződve, hogy az év végéig az összes szerződést megkötjük, és ennek megfelelően fel tudjuk használni az összeg eket. Mi ez, hölgyeim és uraim, ha nem azon vállalkozók dicsérete, akik képesek ilyen innovációs tevékenységre, hogy eredményes pályázatokat tudnak beadni és javuló színvonalon? Azért, hogy ne legyen ilyen szép a kép, a reális értékelés kedvéért azt is el kell ismernem, hogy a nemzeti vidékfejlesztési tervvel bizony komoly nehézségeink voltak. Egyrészt azért, mert a korábban kialakult nemzeti agrárkörnyezetvédelmi program feltételeit akartuk ráerőltetni erre az európai uniós rendszerre, és nem akarták a sz akértők tudomásul venni, akik Brüsszelben dolgoznak, hogy ezt a bonyolult rendszert Brüsszel nem fogadja el. Még a mai formában is azt kell mondanom, hogy sajnos túlságosan bonyolult, és a legingoványosabb talaj a támogatások tekintetében; nyugati kollégái mtól hallom, hogy a legnagyobb veszteségek, a legnagyobb büntetések ezen a területen vannak. Tehát annak a 32 ezer pályázónak, aki ez irányú igényét beadta - és csaknem 26 ezer az, aki eredményes támogatási kérelmet nyújtott be, hiszen ez nem pályázat , a nnak felhívnám innen is a figyelmét, hogy nagyon tartsa be azokat az előírásokat, amelyek az adminisztrációra vonatkoznak, mert többet