Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - SZŰCS ERIKA (MSZP):
713 Most visszatérü nk az előre jelzett felszólalókhoz. Elsőként megadom a szót Szűcs Erika képviselő asszonynak, MSZP, 10 perces időkeretben. SZŰCS ERIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A társadalompolitikai célok teljesítésének szempontjából rendkí vül fontos a költségvetés jóléti funkciókra tervezett előirányzatainak alakulása, és engedjék meg, hogy mivel én most a zárszámadás értékelésére készültem, elsősorban zárszámadási szempontból beszéljek a jóléti területen végbement folyamatokról. A 2004. év i zárszámadás kapcsán mindenekelőtt leszögezhető, hogy a jóléti kiadások tervezése és a költségvetés végrehajtása ezen a területen kellő pontosságú volt, a feladatok finanszírozása közben gazdasági vagy társadalmi felszültség nem keletkezett. Természetesen vannak eltérések az előirányzatoktól, kisebb alul, illetve felülteljesítések. Sajnálatos, hogy az alulteljesítés döntően a családi juttatások terén fordult elő, aminek döntő oka - a beszámoló és az ÁSZjelentés szerint is - a demográfiai folyamatok továb bra is kedvezőtlen alakulása. Ezt még az sem ellensúlyozta, hogy 2003hoz képest bővült például a családi pótlékra jogosultak köre, hiszen a családi pótlékra való jogosultság kiterjedt a közoktatásban részt vevők 23 éves koráig. Kevesebb a felhasználás az anyasági támogatásnál és a gyesnél, kicsit magasabb az igénybevevők átrendeződése miatt a gyednél. Őszintén remélem képviselőtársaimmal együtt, hogy az új családtámogatási rendszer pozitívan fogja befolyásolni a népesedési folyamatokat, mert ez össznemzeti érdekünk. (A jegyzői székben Vincze Lászlót Szűcs Lajos váltja fel.) Az időskorúak növekvő száma és életminőségének alakulása mindannyiunk felelőssége. A nyugdíjalap kiadásai a tervezett előirányzat fölött alakultak. A nyugdíjak reálértéke 2,1 százalékkal nőtt, a törvényben rögzített nyugdíjemelést, az özvegyi nyugdíjak emelését és a 13. havi nyugdíj kétheti részletének kifizetését is beszámítva. Az időskorúak helyzetét javítják az olyan személyes szolgáltatások, mint az idősek klubja, a házi segítségnyújt ás és étkeztetés, melyek finanszírozása szintén zavartalan volt. Rendkívül népszerűek lettek az olyan személyes szolgáltatások, amelyek 2004ben indultak, például a támogató szolgálat vagy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Az aktív korúak, de munkajö vedelemmel nem rendelkezők esetén a jóléti szociális rendszer funkciója kettős. Egyrészt biztosítani kell a megélhetést, de úgy, hogy az ne fékezze vagy akadályozza a munkavállalási hajlandóságot. A meghatározó ellátási forma ezen a területen az úgynevezet t rendszeres szociális segély, melynek keretében 2004ben 147 ezer fő részesült ellátásban, 7 ezer fővel több, mint 2003ban. Egyre jobban érződik azoknak az intézkedéseknek a hatása, amelyek a rendszeres szociális segély folyósítását valamilyen közcélú, k özhasznú munkavégzéshez kötik. Bővült azon önkormányzatok köre, ahol ilyen lehetőséget szerveznek, és 2004ben havonta átlag mintegy 25 ezer embert foglalkoztattak közcélú munkával, melynek finanszírozása szintén zavarmentes volt, és a szabályozás egyértel mű érdekeltséget is közvetít a munkák megszervezéséért felelős önkormányzatok felé. A támogatási előirányzat ezen a területen 2003hoz képest 16,3 százalékkal nőtt, az egy napra jutó támogatás összege pedig 3500ról 3700 forintra. A teljesítés kissé alacso nyabb volt, mint a tervezett. Továbbra is képviseljük azt az elgondolást, hogy ebben a körben, azaz az aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkezők körében a szociális támogatásokat a foglalkoztatási rendszerrel való szoros összefüggésben kell alakítani, ahogyan azt a szociális törvény múlt év végi módosítása is kifejezte. A családok jövedelmi helyzetének javítását szolgáló szociális ellátások keretében bizonyos átrendeződés tanúi lehetünk. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíthetők száma 2003ban 8 százalékkal, 2004ben további 5,6 százalékkal csökkent, ami a családi jövedelemszint növekedését egyértelműen bizonyítja. Ugyanakkor gyorsan bővül az olyan új segélyezési formák igénybevétele, mint például a normatív ápolási díj - 2004ben 17 300 fő - vagy a normatív lakásfenntartási támogatás, amely 37 ezer családot ért el.
